Nem pihen a babérjain az elmúlt évet 1,4 milliárd forintos mérleg szerinti eredménnyel záró, s az idén október végéig 1,9 milliárd forintos adózás előtti eredményt produkáló Keler Rt. A magyar elszámolóház – melyben a 2,5 milliárd forintos alaptőke felét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), egy-egy negyedét pedig a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Budapesti Árutőzsde (BÁT) jegyzi – nyereségét jórészt külső forrásai kamatoztatásának köszönheti. Az elsődleges cél azonban nem a profitgyarapítás, hanem a tőkepiaci forgalom mind színvonalasabb kiszolgálása – méghozzá a piac számára is elfogadható költségszinten. A cég a két tőzsde, valamint az azokon kívüli állampapírpiac forgalmát számolja el, miközben a kinyomtatott állampapírok szinte egészét, a részvényeknek pedig közel felét raktározza. A szolgáltatások javítása érdekében a Keler két nagy fejlesztési akcióba vágja a fejszéjét.
A jövő év elején induló Keler 2000 program a tervek szerint 1999 áprilisában ér végső szakaszába – közölte a Figyelővel az elszámolóház három hónappal ezelőtt kinevezett vezérigazgatója, Horváth Gergely. A program legfontosabb feladatai közé a valós idejű, bruttó elvű elszámolás; a többdevizás rendszer bevezetése (ennek nyomán lehet majd például meghonosítani a devizaalapú határidős kontraktusokat); a valós idejű, folyamatos kockázatkezelés és pozíciómonitorozás, valamint az ugyancsak valós idejű, nyitott ügyfélkommunikáció és státuszvisszajelzés lehetőségének megteremtése tartoznak (utóbbi révén az értékpapírügylet egyik oldalán álló forgalmazó figyelemmel kísérheti majd az ügylet teljesülését). Az új vezérigazgató szerint mindez a Keler dinamizálását jelenti, amit az ügyfelek – vagyis a bankok és a brókercégek – irányában való egyre nagyobb nyitottságnak kell kísérnie.
Az elszámolóház úgynevezett derivatív projektje ugyancsak a jövő év elején kezdődik, s legfontosabb célja a meglehetősen bonyolult elszámolási és nyilvántartási technikát igénylő opciós piaci kereskedés feltételeinek kialakítása. A BÁT és a BÉT egyaránt tervbe vette már saját opciós piacának létrehozását. Az előbbi esetében a múlt heti rendkívüli közgyűlés jövő áprilist jelölte meg a nyílt kikiáltásos, határidős termékeken alapuló opciós kereskedés beindítására. A BÉT-en jövő szeptemberre teszik egy elektronikus “szabványosított opciós piac” startjának dátumát (ez mindenekelőtt a legnagyobb forgalmú határidős BUX-kontraktusokon, illetve néhány vezető részvényen alapul majd).
A Keler derivatív piaci fejlesztéseinek másik fontos eleme, hogy áttérnek a bruttópozíció-alapú fedezeti rendszerről a portfolióalapú nettó szisztémára. Jelenleg a brókercégektől az egyes határidős termékekből nyitva álló eladási, illetve vételi pozíciók összegének megfelelő pénzügyi fedezetet kíván meg a Keler. A jövőben viszont annak is lesz jelentősége, hogy a különböző pozíciók együttesen miként módosítják az adott brókercég kockázatát. Egyidejűleg nyitva tartott dollár- és márkapozíciók például mérséklik a kockázatokat, mivel a két valuta árfolyama rendszerint egymással ellentétesen mozog. A kiegyensúlyozott portfoliójú brókercégeknek így kisebb letétekkel, vagyis alacsonyabb költségekkel kell majd számolniuk (lásd külön írásunkat). A derivatív piaci projekt megvalósítására egyébként a Rolf & Nolan, a Keler 2000 megvalósítására pedig az IBM vezette konzorcium kapott megbízást a közelmúltban.
A két nagy mellett néhány kisebb projekt megvalósítása is folyamatban van. Ide tartozik az értékpapír-kereskedelem további mentesítése a papírok szállításától, illetve kinyomtatásától (ezt nevezik dematerializációnak), valamint egy korszerű értékpapír-kölcsönzési rendszer kiépítése. Az értékpapír-kölcsönzés intézménye – melynek bevezetéséhez az értékpapírtörvényt és a társasági törvényt is meg kellene változtatni – egyebek mellett a folyamatos, biztonságos tőzsdei kereskedéshez szükséges. Segítségével áthidalhatóak a rövid távon fellépő értékpapír-oldali teljesítési nehézségek – ezek olyankor fordulhatnak elő, amikor valamelyik fél előre nem látható okból nem tud eleget tenni vállalt kötelezettségének.
A fentieken kívül felmerül a jelenleg fél tizenkettőtől negyed kettőig tartó tőzsdei kereskedési idő meghosszabbításának kérdése is. A Keler felmérései szerint a délután négyórai zárásra is lenne igény, ám megfontolandó, hogy a résztvevőknek érdemes-e az ezzel járó többletköltségeket vállalniuk. A késő délután záruló kereskedés ugyanis esetleg csak órákkal később befejeződő elszámolási munkával lenne lehetséges a brókercégeknél, amelyeknek így meg kellene fontolniuk egy “második műszak” bevezetését. Költségek pedig enélkül is lesznek: a Keler fejlesztései – melyek forrását az elszámolóháznál képződő nyereség adja – összességében meghaladják majd a 2 milliárd forintos értéket.
