Több értékpapír-piaci vezető – így mások mellett Járai Zsigmond tőzsdeelnök is – az elmúlt hetek nagyarányú tőzsdei áreséseinek magyarázatát keresve felvetette a lombardhitelekből megvásárolt részvények hirtelen megnövekvő tőzsdei kínálatának szerepét. Az árfolyamok nagyarányú csökkenésekor ugyanis a bankok – mentve a menthetőt – a befektetők letétbe helyezett portfoliójának eladásából próbálják hitelezési veszteségeiket mérsékelni. Ez az úgynevezett kényszerértékesítés viszont – többletkínálatot teremtve – tovább csökkentheti az amúgy is rosszul szereplő papírok tőzsdei értékét.
Az ügyben, pontos nyilvántartás hiányában, csak becslésekre támaszkodhatunk. Ezek szerint e nyár végére 15 és 20 milliárd forint közötti értékben forogtak lombardhitel-konstrukciók keretében megvásárolt értékpapírok a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényszekciójában. A brókercégek által közvetített (s rendszerint azok anyabankjai által folyósított) lombardhiteleket jellemzően tehetősebb magánbefektetők veszik igénybe, többnyire spekulációs céllal. Az árfolyamok emelkedése esetén – s erre ugyancsak jócskán volt már példa az idén a pesti börzén – gyorsan kitermelhetők a kölcsön kamatai és egyéb költségei, szerencsés esetben pedig azon felül is marad mit a tejbe aprítani.
E hitelfajta ugyanakkor a bankok számára azért jelent rendszerint igen alacsony kockázatot, mert a hitelfelvevő letét formájában a bank rendelkezésére bocsátja a kölcsönből vett értékpapírokat. A fedezet tehát rendelkezésre áll, s ha a megvásárolt portfolió értékét pontosan sikerül a közvetítő brókercégnél követni – s ha a tőzsde sem omlik össze időközben -, akkor a hitelintézetnek nem kell túlságosan nagy kockázattal számolnia.
A befektetőknek ellenben nem árt végiggondolniuk, hogy az elkerülhetetlen költségek vállalásáért mit is kapnak pontosan cserébe. A lombardhitelek éves kamatai 24-26 százalék körül mozognak, s ehhez rendszerint még 1 százaléknyi kezelési költség is társul. A kamatokat fél- vagy negyedévente kell befizetni, ám a befektetőknek nem árt folyamatosan figyelemmel kísérniük portfoliójuk értékének alakulását. Kedvezőtlen árváltozások esetén ugyanis könnyen bajba kerülhetnek, hacsak nem tudják pótlólagos befizetésekkel növelni hitelfedezetük értékét.
A Takarék Bróker Rt.-nél a minimális, 5 millió forintos hitel folyósításához legalább 3,85 millió forintnyi – azaz 77 százaléknyi – saját erőre van szükség, amit az ügyfél készpénzben, tőzsdei részvényben vagy állampapírban teljesíthet. Az átlagos folyósított hitelösszeg 10 millió forintra rúg, amit azonban kizárólag a brókercég által megfelelőnek ítélt tőzsdei papírok beszerzésére lehet fordítani – ezek jelentik voltaképp a hitel fedezetét. A társaság folyamatosan nyomon követi a tőzsdei árfolyamokat, s azok változásából egészen addig nem is csinál különösebb gondot, amíg a saját erő és a hitel fent ismertetett, összesen 177 százaléknyi értéke nem süllyed 150 százalék alá. Ekkor viszont – ha az ügyfél nem pótolja a veszteséget – akár kényszerértékesítésre is sor kerülhet. Erre azonban a Takarék Brókertől kapott tájékoztatás szerint az utóbbi időszakban nem volt példa.
A lombardhitel-üzlet másik jelentős szereplője a Daewoo Értékpapír Rt., ahol a legalább 4 millió forint értékű hitel folyósításához minimum 2,5 milliónyi fedezet szükségeltetik. A fedezetre vetítve 1,6-os szorzóval számított hitelösszeg azonban a folyósítható kölcsön felső határértékét jelenti. Ennél gyakoribb az 1,5-ös, 1,4-es (sőt az 1,1-es) szorzóval számított, azaz nagyobb fedezet mellett nyújtott kölcsön-kihelyezés. Kisebb mértékű kényszerértékesítésre a hitelfedezetek leértékelődése miatt így is sor került az utóbbi időszakban. Ám ez csupán a szerényebb tőkével rendelkező – a piac egészét befolyásolni semmiképp nem képes – ügyfelek esetében fordult elő. A Daewoo Bank korlátozott tőkeerejéből következően az általa folyósított lombardhitelek értéke amúgy is eltörpül a piacon forgó tőke értékéhez képest. A kölcsönöket közvetítő Daewoo Értékpapír Rt. azonban a jelenlegi hektikus árfolyamváltozások idején csak a nagy tőkeerejű ügyfeleinek ajánlja e konstrukciókat.
