Kettős céllal érkezett hazánkba az unió főbiztosa. Egyfelől részt vett az EU gazdasági és pénzügyi bizottsága, az Ecofin által szervezett szemináriumon, másfelől átnyújtotta a magyar kormánynak az “Iránytűnek” nevezett felkészülési programot. Ez az 1995-ben kiadott Fehér Könyvnél részletesebben szól a belső piaci szabályok átvételével kapcsolatos teendőkről. Mario Monti szerint Magyarország a belső piaci jogszabályok adaptációjában elég messzire jutott. Mint mondta, hazánk a 899 uniós irányelvből 579-et már átvett, így most már elsősorban az adminisztratív struktúrákat kell megerősíteni, a végrehajtást hatékonyabbá tenni. Ennek érdekében egyebek mellett a bírósági, valamint a vám- és az adóigazgatási munka is javításra szorul. Túlzás lenne viszont azt állítani, hogy a jogharmonizáció terén az ország már megfelel az uniós elvárásoknak. A legsürgetőbb feladatok között Mario Monti a szabványosítást említette. Mint ismeretes, a magyar szabványok átvétele lassúbb, mint az uniós jogalkotás. A közbeszerzéssel kapcsolatban a szabályozást a közművekre – így az energia, a víz, a távközlés és a közlekedés területére – is ki kellene terjeszteni. A szellemi és az ipari tulajdonjogok védelme jól halad, bár a gyógyszeripari szabadalmak védelmét például meg kell erősíteni.
A belső piaci szabályok jobb végrehajtása nem csak a tagságra pályázó államok feladata; hasonló, bár nyilvánvalóan kisebb mértékű kihívás előtt állnak maguk a tagországok is. A főbiztos külön kiemelte az adórendszert, amely az uniós szabályozás egyik ma még alig harmonizált területe, ami pedig torzulásokhoz vezethet az egységes belső piacon. A tagállamok közti “adózási versenynek” – sugallta Monti – nincs helye az unióban: a túlzott különbségek drágábbá teszik a munkaerőt, és így nem járulnak hozzá az európai munkanélküliség mérsékléséhez. Ezért a közvetett és a közvetlen adók rendszerét is harmonizálni kívánják – az előbbieket kisebb, az utóbbiakat nagyobb léptékben. A társasági adók közelítését már elkezdték, és elfogadtak néhány, a fogyasztási és a hozzáadottérték-adók rendszerének egységesítését célzó alapelvet is.
A földtulajdonlással kapcsolatos vitáról szólva Mario Monti annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi magyar szabályozás megfelel az Európai Megállapodásnak. A nemzeti elbánás elve ugyanakkor az unió alapelvei közé tartozik: a külföldiek hátrányos megkülönböztetése ellentétes az EU szabályaival. Ezzel a főbiztos értésre adta, hogy a közösség nem nézné jó szemmel, ha a teljes jogú tagságra pályázó Magyarország olyan szabályozást vezetne be, amely ellentétes a szabad tőkemozgásokkal. Utóbbiak felszabadításáról – mint a belső piaci szabályozás egyik kulcseleméről – az Ecofin-konferencián elhangzott: hazánkban a közép és a hosszú lejáratú tőkemozgások liberalizációja az ezredfordulóra valószínűleg megvalósul, a rövid távúaké (például a kincstárjegyeké) azonban csak utána esedékes. Mario Monti szerint az is elképzelhető, hogy ezen a területen hazánknak átmeneti szabályozásért kell majd folyamodnia.
Az 54 éves, olasz származású Mario Monti a milánói Bocconi Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát. Pályafutását is itt kezdte 1965-ben tanársegédként. 1971-ben a monetáris elméletek és politika professzorává avatták. Tizenegy évvel később megválasztották az Európai Egyetemi Szövetség pénzügyi kutatásokkal foglalkozó részlegének vezetőjévé. 1985-től két éven keresztül tagja volt az Európai Bizottság makrogazdasági ügyekkel foglalkozó testületének. Ezt követően több pénzügyekkel, illetve ezek szabályozásával foglalkozó közösségi intézményben is tisztséget vállalt, miközben a Bocconi Egyetemen 1989-ben rektorrá, 1994-ben pedig elnökké választották. 1995-től tagja az Európai Bizottságnak, melynek belső piaccal, adózással, pénzügyi szolgáltatásokkal és integrációval kapcsolatos ügyeivel foglalkozik.
