Jelentős erőfeszítéseket tett a Dunaferr az elmúlt három évben arra, hogy a keményedő piaci feltételek mellett is megőrizze működőképességét. Az évtized elején kialakult világméretű acélipari recesszió, a hazai feldolgozóipar összeomlása, valamint a jugoszláv embargó oda vezettek, hogy a cégcsoportnál 1993-ra pénzügyi válsághelyzet alakult ki. Mint Horváth István elnök-vezérigazgató elmondta, a menedzsment által kidolgozott válságkezelő program egyik sarokköve a likviditási nehézségek enyhítése volt. A program keretében a cég 2,5 milliárd forint névértékű kötvényt bocsátott ki, miközben rövid lejáratú kötelezettségeit középlejáratúvá alakította.
A jelenlegi pénzügyi stabilitásra jellemző, hogy nem használják ki teljes mértékben azt a hitelkeret-megállapodást, melyet a kilenc legnagyobb hazai bankkal írtak alá. Az együttműködési szerződésekben megfogalmazott feltételek Horváth István szerint világossá teszik, hogy a hitelintézetek a Dunaferr-csoportot első osztályú adósnak tekintik. A hitelállomány valuta-összetétele egyébként megegyezik az értékesítés szerkezetével.
Az 1996-os esztendő rendkívüli év volt a vállalatcsoport életében, hiszen az acéltermékek világpiaci ára – az 1995 közepéig tartó erőteljes emelkedés után – tavaly decemberig számottevően csökkent, és az 1993-as szintre esett vissza. Ennek megfelelően, az év második felében már a 20-25 százalékos világpiaci árcsökkenés ellensúlyozása vált a legfontosabb feladattá. A csökkenő árak ellenére a társaságcsoport exportjának 63 százaléka továbbra is a fejlett európai országokba irányult. A reorganizációs időszakban évről évre növelték a termékkibocsátást, s tavaly már rekordmennyiségű, 1,4 millió tonnányi acélt állítottak elő. Az acéltermékek exportja is kiemelkedően magas volt 1996-ban: az előző évit 107 ezer tonnával haladta meg, s 815 ezer tonnát tett ki.
Belföldön tavaly 26 ezer tonnával kevesebb acélt adtak el, mint 1995-ben. A reorganizáció évei alatt az iparág teljes védelmet élvezett, ám idén júliustól már csak a FÁK országainak termékeitől óvják a hazai piacot. A csoport az elmúlt évben összesen 16,5 milliárd forintot fizetett a költségvetésnek (ebben benne foglaltatik a korábbról átütemezett 4 milliárdos köztartozás is).
Technológiai és környezetvédelmi beruházásokra tavaly összesen 5,7 milliárd forint jutott. A gazdálkodási elképzelések megvalósítása érdekében megkezdték az egyik nagyolvasztó teljes átépítését, valamint egy új, 5,5 millió négyzetméter kapacitású radiátorgyár telepítését. Ez utóbbi átadása november végén várható.
Az idei tevékenységet alapvetően meghatározta a jelentős leállással járó kényszerű nagyberuházás, a tovább nem halogatható kohóátépítés. A gazdaságossági számításokat követően a menedzsment úgy döntött, hogy a korábbi 5-6 évig üzemelő helyett 10-12 éves élettartamú kohót építenek. Az előkészítés költségei 1996-ban meghaladták az 1 milliárd forintot, a teljes átépítés és a hozzá tartozó felújítási jellegű beruházások értéke pedig megközelíti a 4 milliárdot.
A versenyképesség megőrzése, a piaci pozíció megtartása, illetve javítása érdekében a következő évezred elején technológiai váltásra lesz szükség az acélgyártás fő folyamataiban. Addig az esedékes felújításokat úgy kell elvégezni, hogy azok illeszkedjenek a 2008-ra várható újjáépítéshez. Ezt a teljes körű technológiai váltást – összköltsége mai áron számítva 500-700 millió dollárra tehető – a vállalatcsoport saját tőkefelhalmozásból nem tudja végrehajtani, állami részvételre pedig nem számíthat. Az egyetlen lehetséges forrás így a privatizációs bevétel lehet. Éppen ezért alakult ki tavaly az az elképzelés, hogy a Dunaferr Rt. és az acélmű magánosítását az állami tulajdonos halassza későbbre, s addig a részvénytársaságot adják vagyonkezelésbe.
A vagyonkezelésre kiírt nemzetközi pályázatot, mint ismeretes, a Dunaferr Rt. menedzsmentjéből alakult Acél XXI. Kft. nyerte meg. A megállapodás legfontosabb pontja, hogy a cégcsoport vagyona növekedjék (a szerződésben vállalt mérték öt év alatt 8 milliárd forint), s a technológiai váltással összefüggő privatizációt is elő kell készíteni. (A kft. kötelezettségei között emellett az is szerepel, hogy a következő fél évtizedben meg kell őriznie a csoport nyereségességét és piaci pozícióját.) A vagyonkezelési szerződés első éve idén szeptemberben zárult. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ezt követően megállapította: a cégcsoport 400 millió forinttal túlteljesítette az első évre vállalt 4 milliárd forintnyi vagyonnövekményt.
Az 1997-es év a jelentős – 16 milliárd forintra rúgó – beruházások, illetve felújítások ellenére is jobban alakul a tervezettnél. Amint azt Horváth Istvántól megtudtuk, a Dunaferr-csoport halmozott nettó árbevétele 1994-ben 87, 1995-ben 130, tavaly pedig 147 milliárd forintot tett ki (a Dunaferr Rt.-nek 79 társaságban van részesedése és 47 esetében a forgalmat is konszolidálják). Az 1997-es terv – a kohóátépítés miatti leállás ellenére is – 190 milliárd forinttal számol. (Az első nyolc hónap bevétele 122 milliárd forint volt.) Az idei nyereségterv 7,1 milliárd forint adózás előtt – e téren augusztus végéig az időarányosnál jobb, 5,9 milliárd forint mutatkozott, így az elnök-vezérigazgató szerint az év végéig a 8 milliárdot is elérhetik. A jövő évi tervek között pedig már az is szerepel, hogy a csoport egyetlen cége sem lehet veszteséges.
