A hazai söriparban főként idén kiteljesedő minőségi verseny szinte egyenes következményeként jött meg őszre az ágazat első ISO 9001-es tanúsítása. Ezt a piac második legnagyobb – 28 százalékos részesedéssel bíró – szereplője, a Borsodi Sörgyár szerezte meg. Az ágazatban – az előző évtizedektől eltérően – szinte már alapkövetelmény a kiváló minőség, a vevők azonban egyre inkább fenntartásokkal fogadják, amikor a gyártók önmagukat dicsérve hangoztatják termékük nagyszerű jellemzőit. Talán ezért is szerezte meg az auditot a cég, amelyet 1991-ben vett meg a belga Interbrew. Az új tulajdonos azóta 1,7 milliárd forintot fordított Bőcsön a termelékenység és a minőség javítására, az értékesítési hálózat bővítésére.
A magyar élelmiszeriparban e nemzetközi megmérettetés miatt is egyre meghatározóbbak az ISO 9000-es tanúsítványok. A Borsodi Sörgyár 1995-ben kezdte meg felkészülését az auditra. A cégnél kidolgozták a sörgyártás ISO-szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszerét, amelyet harmonizáltak a belga anyavállalatéval. Az elmúlt két év alatt szabványosították valamennyi – dobozos, palackozott, hordós – készterméküket. Egységesítették a szakmai képzést és a vevőszolgálatot is. A gyár az ISO 9001-rendszernek megfelelően minőségi és működési kézikönyvet készített, amelyben a szakemberek rögzítették az egyes területekre vonatkozó előírásokat, a minőségi ellenőrzés módját, gyakoriságát. A gyártó sokat vár a tanúsítványtól, amely a vezérigazgató szerint nem csak a hazai piacon erősíti a Borsodi-márkák helyzetét, hanem Európában is új távlatokat nyit.
A hazai sörgyártás egyelőre elég gyér exportja mellett a húsiparnak már a jelenét is komolyan befolyásolhatják a kiviteli lehetőségekre kiható minőségbiztosítási kérdések. Ezért ebben az ágazatban a legsürgetőbb a nemzetközi piacvédelmi rendszerek átvétele, a mezőgazdasági vállalkozások felzárkóztatása a különböző nemzetközi szervezetek (FAO/WHO) normatíváihoz. A húsipari bűvszó a HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point). Ez a minőségbiztosítási program egy olyan megelőzésen alapuló rendszer, amellyel a biztonságos élelmiszerelőállítás érdekében a teljes termékelőállítás és termékforgalmazás folyamata megfigyelhető. Emellett az a célja, hogy állandó ellenőrzés alatt tartsa és csökkentse azon veszélyes tényezők számát, amelyek a termék minőségi változásait idézik elő, illetve a készítmény fogyasztójának egészségét veszélyeztethetik. A HACCP program szabályozási és ellenőrzési folyamata a vágóhidak feldolgozási technológiájától kezdve kiterjed egészen a bolti hűtött tárolás és értékesítési forma vizsgálatáig. Bevezetése 1997-től két év türelmi idővel minden kis és közepes húsipari vállalkozás számára kötelező, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a húsfeldolgozásban kialakult szinte kaotikus helyzet minden érdekelt számára áttekinthetővé váljon.
A belpiaci minőség javítása mellett az exportban döntő fontosságú a piaci igényt kielégítő minőségbiztosítás felmutatása. Erre példa az Arvit Hűtőipari Rt. is, amely most nyerte el az EFSIS (European Food Safety Inspection Service) tanúsítványt. Effélével a világon félezer élelmiszer-ipari cég büszkélkedhet, hazánkban azonban az Arvit Rt. a legelső tanúsíttatott vállalkozás. Ez a szabvány – az élelmiszer-biztonsági, -higiéniai és minőségbiztosítási szempontokat egyesítve – 35 pontban összefoglalt követelményrendszert tartalmaz. Ez főként a vállalat vezetési rendszerére és a minőségügyi rendszerre vonatkozik (beleértve a HACCP-elemzést és ennek gyakorlati alkalmazását is). Az EFSIS felülvizsgálat során azt nézi az auditor, hogy az üzem szabályozottan működik-e, és képes-e megbízhatóan olyan egyenletes minőségű termékek előállítására, amelyek biztonságosak a fogyasztó számára.
Az Arvit idei 3 milliárd forintos árbevételi tervéből 1,1 milliárdnyi gyorsfagyasztott zöldséget és gyümölcsöt akar exportálni, amelynek döntő része a nyugat-európai országokba kerül. Az EFSIS tanúsítás ezek közül főként a brit piacon segíthet, ahol a jelentősebb élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatok többsége elfogadja azt.
Az élelmiszer-ipari minőségügyi zsongást mutatja az is, hogy a múlt héten a Magyar Tudományos Akadémián tartottak konferenciát a magyar agrárgazdaság “minőségi dimenzióiról”. Az ezen előadó Csete László professzor is azt hangsúlyozta, hogy a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi fejlődés adhat csak új lehetőségeket a hazai agráriumnak.
