Minek tudható be az a megtisztelő figyelem, hogy épp Budapestet választották a feltörekvő határidős tőzsdék képviselői az idei konferenciájuk színhelyéül?
– Tavaly Dél-Afrikában rendeztek először ilyen konferenciát, amelyen – az afrikai országok képviselői mellett – többek között Magyarország is részt vett. Ott fogalmazódott meg az igény a folytatásra; a választás Budapestre esett, ami mindenképpen egyfajta elismerése a BÁT eredményeinek. Az elképzelések szerint hagyományteremtő rendezvény is lesz az itteni: a későbbiekben évről évre találkoznak majd a szakma képviselői különböző országokban, egy néhány napos eszmecsere erejéig. Ezúttal egyébként terítékekre kerülnek a kereskedési, szabályozási és elszámolási rendszerek sajátosságai, illetve beszámolókat hallhatunk az egyes piacok képviselőinek saját tapasztalatairól is. A meghívottak közül egyébként 21 határon túli tőzsde képviselői jelezték vissza részvételi szándékukat, ami felülmúlja a várakozásainkat.
Rendre több száz százalékkal bővült eddig évente a BÁT összforgalma. Idén viszont valamivel szerényebb növekedési ütem várható.
– Az első három negyedév ismeretében valóban nem lehet arra számítani, hogy a forgalom a korábbi ütemben bővül majd. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a növekedés megtorpant volna: szeptember végéig hasonló nagyságrendben kötöttek üzleteket a BÁT-on, mint tavaly egész évben. A lassulás egyrészről annak tudható be, hogy – a hazai pénzügyi szektor méretéből kifolyólag – létezik a növekedésnek egy természetes felső korlátja, amelyhez közeledve az ütem szükségképpen mérséklődik. Hasonló hatású, hogy a korábban a forint devizakosarának arányában előszeretettel kötött üzletek – a csökkenő forintkamatok miatt – alacsonyabb nyereséggel kecsegtetnek. Az egyes devizák kamatkülönbözetein alapuló egyéb üzleteknél viszont – a keresztárfolyamok nagymértékű ingadozása következtében – a nyereségek már nem feltétlenül fedezik a kockázatokat. A magánszemélyeknek a határidős piacokon elért nyereségét terhelő 20 százalékos forrásadó is oda vezetett, hogy fokozatosan elpártoltak ezektől a befektetésektől. A részvénypiacon alkalmazott tőkeszámlák nulla százalékos adóvonzata érthetően csábítóbb ajánlatnak számított, főként az utóbbi másfél év szárnyaló árfolyamait látva. A gabonapiac viszont a vártnál is nagyobb mértékű fejlődéssel rukkolt elő. A forgalom további növekedésének záloga a Duna-menti regionális tőzsde státuszának elnyerése. A környező országok – ezen belül is Szerbia és Románia – mellett Lengyelországban és Németországban is mutatnak érdeklődést a századelőn már működött regionális gabonapiac újbóli létrehozására.
Milyen piacfejlesztési tervek szerepelnek a BÁT szakembereinek tarsolyában?
– A fejlődésben eddig is fontos szerepe volt az azonnali piac szereplőinek, akik fokozatosan ismerték fel a tőzsdében rejlő lehetőségeket és előnyöket. A forgalom felfuttatásában döntő rész jutna a környező országok gabonatermelőinek, felhasználóinak, illetve egyéb exportáló és importáló vállalatoknak is, amelyek fedezeti ügyleteikkel egyrészt kiküszöbölhetnék az árfolyamkockázatokat, másrészt gabonakészleteik, illetve igényeik jótékony hatással lehetnének az árfolyamok indokolatlan kilengéseinek megfékezésére. A cseh koronát is hasonló megfontolásokból vezettük be a BÁT-ra, de a magyar, illetve a cseh devizakódexek kellő fokú liberalizációjának hiánya miatt a közeljövőben nem sok sikerrel kecsegtet a korona pályafutása. Forradalmi változást hozhat viszont, ha a pénzügyi kormányzat illetékesei hozzájárulnak ahhoz, hogy a határidős devizapiacot megnyissák a külföldi befektetők előtt. A feltörekvő piacok egy másik lehetősége az lehet, ha egy már sikeres tőzsde sikeres termékének kereskedését megegyezés keretében meg tudják honosítani. Az európai piacok számára a tengerentúli határidős tőzsdék termékei jelenthetnének megfelelő kiegészítést; mivel a két kontinensen egymást felváltva vannak nyitva a piacok, ezekre a termékekre lényegében non-stop lehetne üzleteket kötni. Ennek megfelelően felfokozott érdeklődés mutatkozik a legtöbb tőzsde részéről az ehhez hasonló együttműködésre.
Milyen fontosabb változások várhatók a magyar határidős devizapiac életében?
– E téren a délutáni kereskedés elindítása jelenti a következő mérföldkövet. Ezzel a befektetőknek lehetősége lesz arra, hogy a délutáni események ismeretében adott esetben azonnal módosítani tudják a pozícióikat, s nem kell a másnap délelőtti nyitást megvárniuk. A kereskedés a délelőtti nyílt kikiáltásos szisztémával ellentétben a brókercégek irodái között számítógépeken keresztül történik majd. A magyar határidős piacok egyik hiányossága, hogy ez idő tájt nem nevezhetők sikeresnek az úgynevezett kamatkontraktusok. A budapesti bankközi kamatláb (Bubor) 1 és 3 hónapos futamidejére például már jó ideje köthetnek határidős üzleteket az érdekeltek, e kontraktusok mégsem igazán kelendőek. A hitelt felvevő, illetve folyósító intézményeknek ettől függetlenül is módjuk lenne a kamatkockázatok kiküszöbölésére. Az érintettek tájékoztatása és felvilágosítása sokat segíthet a későbbiekben a termékek népszerűbbé válásában, és ennek érdekében meg is tesszük a szükséges lépéseket. Nemrég vezették be a hazai bankközi piacon a 6 hónapos futamidejű Bubort. Az azonnali piacon megmutatkozó érdeklődést látva, a közeljövőben felvesszük a BÁT határidős pénzügyi szekciójába ezt a terméket is. A további fejlődést szolgálja a szabványosított opciók jövő év elejére tervezett bevezetése is. Ezen a piacon kezdetben a legkeresettebb termékek (étkezési búza, takarmánykukorica, illetve dollár, márka és jen) leglikvidebb határidőire lehet majd üzleteket kötni. A határidős gabona-, illetve devizapiac sajátosságaiból adódóan az opciós piacokon is csak a valuták adás-vételénél valószínűsíthető a piacvezetői (market maker) rendszer meghonosítása.
Manapság is éles viták tárgya, hogy melyik kereskedési rendszer szolgálhatja leginkább egy piac fejlődését. Milyen érvek és ellenérvek szólnak az egyes lehetőségek mellett, illetve ellen?
– Továbbra sem figyelhető meg, hogy az egyes tőzsdék egyértelműen a nyílt kikiáltásos, avagy a számítógépes kereskedés mellett voksolnának, mondván: a piac fejlődését az egyik vagy a másik rendszer szolgálja jobban. Természetesen sok érv szól a számítógépes kereskedés térnyerése mellett, ami főként a gyorsaságára és az üzletkötés egyszerűségére vezethető vissza. A nyílt kikiáltásos kereskedés mellett pálcát törők ellenben – függetlenül a több évtizedes, vagy adott esetben évszázados hagyományoktól – úgy érvelnek, hogy az emberi képességeket és adottságokat nem lehet gépekkel helyettesíteni. E tábor képviselői tehát – miközben mind több részfeladatot végeztetnének a számítógépekkel – az üzletelést továbbra is a brókerek egymás közti alkujára bíznák.
