Ma még nem tisztázott a zálogházak jogállása Magyarországon. Ezt a hiányosságot a belkereskedelmi törvénynek kell pótolnia; a jogszabályba bekerül majd néhány passzus, amely gyakorlatilag feloldja az elmúlt év végéig hatályos pénzintézeti törvény teremtette helyzetet. Utóbbi ugyanis úgy rendelkezett, hogy 1995 végétől zálogház önállóan nem záloghitelezhet – ehhez banki társra van szüksége. Míg a BÁV az Általános Értékforgalmi Bankban (ÁÉB), addig a kisebb zálogházak a Realbankban leltek partnerre.
A várhatóan legkésőbb januárban hatályba lépő új belkereskedelmi törvény tervezete a zálogház alapításához szükséges tőke minimumát 50 millió forintra emeli, számára részvénytársasági formát és vagyonbiztosítást ír elő, valamint – mivel a cég értékpapírszerű “cédulát” ad ki – nyilvántartásának mindenkori ellenőrizhetőségét kívánja meg. Persze csak akkor – mondta a Figyelőnek Köncse Tamásné, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezetője -, ha a tárcák véleményére váró írásos javaslat megőrzi jelenlegi formáját. A törvénymódosítás és a később kormányrendeletbe foglalandó részletes szabályok együttesen újra lehetőséget adnak a zálogházak önálló működésére, amivel a BÁV évi 80-100 millió forintot takaríthat meg. Ennyit fizet ugyanis a bizományi az ÁÉB szolgáltatásaiért, más szóval – fogalmazott Vitézy András, a BÁV vezérigazgatója – ennyibe kerül a törvénykezés hiányossága.
Bankra természetesen a BÁV-nak továbbra is szüksége lesz, mindennapos tevékenységéhez ugyanis hitelek kellenek. Kölcsönnel mindmáig egyik volt tulajdonosa, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) látja el, jóllehet, időközben a bank 8,55 százalékos részvényhányada az MFB-hez került. Eme intézmény korábban az ÁÉB 5,83 százalékos részesedését is megvásárolta, legutóbb pedig a BÁV közel 30 százalékára kiírt zárt, meghívásos pályázaton futott be, 19 magyarországi székhelyű bankot, illetve azok alapkezelőit megelőzve. Méghozzá úgy, hogy – mint Juhász Györgytől, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. helyettes ügyvezető igazgatójától megtudtuk – a legjobb, azaz a legmagasabb árra szóló ajánlatot egyértelműen az MFB tette.
Így a társaság részesedése a BÁV-ban 38,47 százalékra ugrott. Ez még javában megfelel az ÁPV Rt. azon elvárásának, hogy a magánosítás során egyetlen új tulajdonosnak se jusson akkora rész, melynek birtokában már ne lenne szüksége konszenzusra. Ez az eredmény azonban attól a tavaszi elgondolástól igencsak távol esik, hogy a 10 százalékot szerzett BÁV-vezetőséggel “szemben” a tulajdonosok között – a kellemes egyensúly végett – a pénzügyi befektetők egyenként ugyancsak 10-10 százalék körüli részesedéssel szerepeljenek. (Figyelő, 1997/10. szám.)
Mindenesetre ez még valóban nem többségi tulajdonlás, és az MFB bizonyára szem előtt tartja majd a BÁV öntörvényű fejlődési pályáját – jegyezte meg Vitézy András. A bankcsoportnak az elmúlt években részenként felépített tulajdoni bázisa immár meghatározó mértékű. Az MFB ugyanakkor – közölte Winkler Gyula, a bank vezérigazgató-helyettese – BÁV-részvényeit tartós befektetésnek szánja. Célja pedig egyebek között az, hogy néhány – részben vagy egészben – tulajdonában álló társaság piaci lehetőségeit bővítse. Ilyenre jó esélye a nemesfém-feldolgozó Metal-Art Kft.-nek, vagy éppen – a BÁV-val közös értékesítés mellett akár közös termékkel is – a Zsolnay Porcelángyár Rt.-nek van.
Mindehhez elvileg a már meglévő tulajdonrész is elég. Hogy kapcsolatát a BÁV-val az MFB mennyire kívánja szorosra fűzni, az a közeljövőben kiderül. Először – lapzártánk után – az, hogy az intézményi befektetőknek tartogatott pakettből jegyzett-e, s ha igen, akkor mennyit kap, majd pedig, hogy beszáll-e a másodlagos tőzsdei forgalom ringjébe a bank.
A BÁV a tőzsdei bevezetés nyomán a befektetők közül bizonyára “beszerez” még néhány nevesített tulajdonost – tette hozzá Vitézy András. A cég tervei mindazonáltal az új tulajdonosokkal is a régiek. Mint azt a vezérigazgató elmondta, a társaság továbbra is be kíván kapcsolódni az általa értékesített áruk termelésébe, közraktár beindítását tervezi, bekapcsolódna a jelzáloghitelezésbe – legyen szó ingóságról vagy ingatlanról -, s néhány éven belül akár saját bankot is alapítana.
