Határidős üzleteket 1995 márciusának végétől lehet kötni a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexére, a BUX-ra. A befektetők körében növekvő népszerűségnek örvendenek a határidős indexügyletek, amelyekkel viszonylag kis összeg befektetésével nagy értékű üzleteket lehet kötni. A néhány napon belül akár százszázalékos hozammal is kecsegtető ügyletek persze igen kockázatosak.
Az elmúlt másfél év látványos áremelkedése során a piac szereplői hozzászokhattak ahhoz, hogy vételi pozíciók nyitásával akár néhány hét alatt megtöbbszörözhetik a letétbe helyezett összegeket. S a megszokás, úgy tűnik, nagy úr: az azonnali index augusztus eleje óta tartó csökkenése, illetve stagnálása ellenére az egy oldalon álló spekulánsok, azaz áremelkedésre, illetve áresésre számító befektetők közül az előbbiek továbbra is uralják a mezőnyt. A szűnni nem akaró optimizmusnak köszönhetően az utóbbi néhány hónapban a nyitott kötésállomány megduplázódott, s meghaladta az 56 ezer kontraktust (lásd a grafikont). Mivel egy kontraktus hozzávetőleg 900 ezer forint értékű részvényportfoliót képvisel, a nyitott kötésállomány értéke ez idő tájt 50 milliárd forintnyira tehető. (A határidős ügyletek népszerűsége némiképp csökkenne, ha az extraprofit reményében extrakockázatot vállaló befektetők könnyebben kaphatnának hitelt a részvényvásárláshoz.)
A spekulánsok töretlen bizakodása azt eredményezte, hogy a különböző lejáratok elszámoló-árai az azonnali részvényárak emelkedését meghaladóan emelkedtek, s 30 százalék fölé kúszott a promt és a határidős piac egyes lejáratai közötti kamattartalom. Így ha egy befektető pontosan a BUX kosarának arányában részvényeket vásárol az azonnali piacon, és ezzel párhuzamosan ugyanekkora értékben határidős indexet ad el, éves szinten – gyakorlatilag kockázatmentesen – akár 30 százalék feletti hozamot is elérhet. Mivel az állampapírok hasonló futamidőkre csupán 18-20 százalékos hozammal kecsegtetnek, igencsak érdemes a magas BUX-piaci kamattartalmakat kihasználni. Az ilyen meggondolásból eladási pozíciókat nyitók pedig – 30 százalékos kamattartalom mellett – már gátat szabtak a határidős árak további emelkedésének. Az ügylet némi kockázatot azért rejt magában, mivel a részvények vásárlása és a pozíciók nyitása közötti időben – bár ennek igen kicsi a valószínűsége – számottevően eshetnek a határidős árak, azaz a tranzakció végére elapadhat a korábban még magas kamattartalom. Ezenkívül az sem biztos, hogy a határidő kifutásának napján a nap végi indexnek megfelelő árszinten sikerül a részvényeket eladni.
A BUX-pozíciók nyitása és a részvények megvétele, illetve eladása a határidő lejáratakor némi költséget is jelent a befektetőnek: így a 30 százalékos kamattartalom mellett nyélbe ütött üzlet hozzávetőleg 27-28 százalékos éves hozamnak felel meg. (Amennyiben a futamidő alatt a tőzsdei árak csökkennek, a határidős eladáson keletkezett nyereséget 20 százalékos forrásadó terheli, ami tovább mérsékelheti a végső hozamot. Áremelkedésnél a részvényekkel realizált nyereség tőkeszámla használata esetén adómentes.) Az állampapírok hozama fölötti 5 százalékos prémium viszont már kárpótolja a befektetőket az ügylettel járó kockázatért, illetve a körülményesebb ügyintézésért.
Bár a kamatkülönbözet lefölözése a magánszemélyek körében is egyre népszerűbb, az úgynevezett kamatarbitrázs üzletág főszereplőinek változatlanul a befektetési alapok számítanak. A trend nélküli részvénypiacon az állampapírok hozamát számottevően meghaladó hozamot lehet elérni. Ez viszont azt is jelenti, hogy a BUX-piac vételi oldalán állók optimizmusa eladásra készteti a befektetési alapokat, amelyek ezzel egy időben vevőként jelennek meg az azonnali piacon. A határidős piac 6-8 milliárd forintot is elérő napi forgalmából így jó néhány milliárd megjelenik a promtpiacon is. Utóbbi napi forgalma 5-7 milliárd forint. Azaz a határidős piaci szereplők bizakodása közvetve oly mértékű pótlólagos keresletet támasztott az azonnali piacon, ami napról napra gátat vetett a részvényárfolyamok lemorzsolódásának.
Az arbitrázs, azaz a kockázatmentes extraprofit lehetősége hatékony piacon nagyon rövid időn belül eltűnik. Jelenleg a BUX vételi pozícióval rendelkező befektetők közül sokan nem mérik fel kellően a kockázatokat – már csak azért sem, mivel a határidős piac beindítása óta lényegében csak felfelé kúsztak az árfolyamok, azaz a vétel kezdetektől fogva nyereséggel kecsegtető befektetésnek számított. E hét elején egyébként a határidős piac szereplői némiképp elbizonytalanodtak, ami – az azonnali piac emelkedése ellenére – a határidős árak stagnálásában tükröződött. A kamattartalmak ennek megfelelően 27-28 százalékra csökkentek.
