Salamoni döntést hozott múlt csütörtökön a legjelentősebb nemzetközi jogi fórum, a hágai Nemzetközi Bíróság. A testület szerint Magyarországnak 1989-ben nem volt joga felfüggeszteni a nagymarosi munkálatokat, illetve 1992-ben felmondani a bősi szerződést. Csehszlovákia részéről szintén jogellenes volt az úgynevezett C-variáns megépítése, és a Duna elterelése. A bíróság tárgyalásra és megegyezésre kötelezte a két országot. A testület a kölcsönös kártérítési igény jogosultságát is megállapította, ám azt javasolta, hogy ettől a felek tekintsenek el.
A bíróság szerint tehát továbbra is érvényes az 1977-es kormányközi szerződés, hacsak a két állam másképpen nem dönt. Fontos momentum ugyanakkor, hogy hazánknak nem kell felépítenie a nagymarosi erőművet. A bíróság döntését hazai jogi szakértők úgy kommentálták, hogy ami felépült, azt nem kell lebontani, ami viszont eddig nem készült el, az már nem is fog. Körvonalazódik tehát a nullamegoldás: Magyarország nem építi fel a nagymarosi erőművet, viszont Szlovákia sem állítja vissza a Duna elterelése előtti eredeti állapotot. Ez utóbbi csak abban az esetben lehetséges, ha a C-variánst az eredeti, 1977-es szerződés részévé teszik.
A külföldi elemzők véleménye megoszlik a hágai döntést illetően, de többek szerint a mérleg nyelve Szlovákia felé billen. Mindez azért is figyelemre méltó, mert jelenleg északi szomszédunk nemzetközi presztízse a mélyponton van. Szlovákia egyébként, ha győzelmet is aratott, az mindenképpen pirruszinak tekinthető, hiszen az elkövetkezendő tárgyalásokon szinte minden vitás kérdésben meg kell egyeznie a magyar féllel. Több szakértő rámutat: a bíróság nem volt tekintettel a szerződés megkötése óta végbement rendszerváltásra, és a kontraktust – az adott szó kötelez elvének megfelelően – jogfolytonosnak ismerte el; a környezetvédelmi érvek tehát másodlagosak maradtak a jogi érveléssel szemben.
Hazai környezetvédelmi és jogi szakemberek egyébként azt hangsúlyozzák, hogy a környezeti jog utóbbi években elterjedt normáit érvényesíteni kell az 1977-es szerződés alkalmazása során. Ez egyebek mellett azt is jelentheti, hogy a jövőben a jelenleginél több vizet kell adni az “öreg” Dunába. Nem kétséges ugyanakkor, hogy a bősi erőművel számolni kell – annak lerombolása tehát nem lehet a tárgyalások témája. Az elkövetkező hat hónap egyeztetései során – amelyek egyes hírek szerint már október végén megkezdődnek – tehát alapvetően jogi és környezeti érvek kerülhetnek terítékre.
