Magyarországon lényegesen több egy-három főt foglalkoztató mikrovállalkozás működik, mint Nyugat-Európában – fejtette ki Laky Teréz, a Munkaügyi Kutatóintézet vezetője. A hazai kisvállalkozások egyik sajátossága, hogy a gazdasági szervezetek nem mindig válnak el a háztartástól, s piacuk nem terjed túl egy településen. Fele-fele arányban vannak köztük főfoglalkozásúak és mellékesen vállalkozók. A kis cégek több mint fele szellemi tevékenységgel foglalkozik, a főtevékenységűek háromnegyedének pedig nincs alkalmazottja. A nemzetközi tapasztalatok szerint egyébként – tette hozzá Laky Teréz – az önfoglalkoztatók nagy száma a szegényebb országokat jellemzi.
Az újonnan alakult kisvállalkozások tevékenységét leginkább a kreatív barkácsolás kifejezéssel lehetne leírni – fogalmazott Kuczi Tibor, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) oktatója. A vállalkozóvá válás folyamatában sok véletlenszerű elem található, s a környezetnek az egyéni kezdeményezéseknél jóval nagyobb szerepe van a célok meghatározásában.
Lengyel György, a BKE szociológiai tanszékének vezetője és Tóth István János, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa azt vizsgálta, miként befolyásolja a jövedelmi esélyeket a tőke-, a munkaerő- és a földpiacon való jelenlét. Kutatásuk tanúsága szerint nem azoknak a legalacsonyabb jövedelme, akik egyik termelési tényező piacán sincsenek jelen, hanem azoké, akik csak a földjükből élnek. Az egyszerre több piacon jelenlévők egyéni jövedelmei két és félszeresen haladják meg a távolmaradókét, és mintegy másfélszeresen azokét, akik csak egy termelési tényező piacán vannak ott. A kutatók megbecsülték a hazai vagyonos elit nagyságát is. Számításuk szerint legfeljebb 250-re tehető azon cégek száma, amelyekben a magánszemélyeknek félmilliárd forintnál nagyobb értékű eszköz van a birtokában. Főként a kereskedelemben találhatóak olyan cégek, amelyeknél a magántőkések részesedése e vagyonhatár felett van, de előfordulnak ilyenek a szolgáltató szektorban, az élelmiszeriparban és az építőiparban is. A szűk vagyonos réteg mellett figyelemre méltó, hogy a felnőtt lakosságnak csupán 18 százaléka rendelkezik évi 100 ezer forintot meghaladó pénzmegtakarítással, értékpapírral, nem pénzbeni vagyonuk vagy földjük bérbeadásából származó járadékos jövedelemmel.
A háztartások vagyoni helyzete 1995-96-ban tovább polarizálódott – mutatott rá Spéder Zsolt, a BKE oktatója. Nemcsak a szegényedés, de a gazdagodás is jellemző a társadalomra. Az utóbbi évek jellemző tendenciáihoz sorolható ezenkívül a fogyasztás visszafogása, valamint az, hogy a középjövedelmű háztartások felélték tartalékaikat.
