Az Oroszországgal folytatott külkereskedelmi áruforgalom értéke a rendszerváltást követően lényegesen csökkent. A dollárelszámolásra való 1992-es áttérés után napvilágot látott statisztikák 1993-ban és 1994-ben évi csaknem 20 százalékos magyar exportvisszaesésről tanúskodnak. Az idén mindazonáltal némi javulás mutatkozik, feltéve, hogy a féléves tendenciák nem változnak az év végéig. A visszaesés okai között a szakemberek az állami vállalatok egy részének tönkremenetelét, a régi, bejáratott csatornák „eldugulását” és a fizetőképes kereslet megcsappanását említik. A magyar kiviteli szerkezet megváltozott. A Figyelőnek nyilatkozva az IKIM-ben elmondták: míg korábban jóval szélesebb skálán mozgott az exportáruk köre, ma csupán 16-18 féle terméket adnak el ott. A magyar-orosz kereskedelmet figyelemmel kísérő szakemberek szerint ugyanis az orosz piacon nem lehet hosszú távú kilátásokkal számolni: az igények túlságosan gyorsan változnak. A gépipari, élelmiszer-ipari és a vegyipari cégek exportja mégis kiemelkedik a többiek közül. Jelentősnek tekinthető a vetőmag- és a húsipari eladás is. A legnagyobb kivitelű vállalatok egyébként a Medimpex, a Richter Gedeon és az Ikarus. A jobb piacra jutáshoz a szakértők szerint magyar részről kedvezőbb hitellehetőségek kellenek. Ezt segíti az Eximbank, amely eddig mintegy 200-250 millió dollár értékben nyújtott úgynevezett vevőhitelt orosz bankoknak, átvállalván a fizetési kockázatot: ha az orosz partner nem fizet, az Eximbank állja a számlát. Az importban ugyanakkor nem következett be drámai forgalomcsökkenés: az utóbbi öt év során csupán 1994-ben csökkent a behozott áruk értéke az előző esztendőhöz képest. Ez elsősorban a folyamatos nyersanyagbeszerzéseknek tulajdonítható. A legnagyobb hazai importőr az olaj- és gázvásárlásban leginkább érintett Mol.
