Gazdaság

CAP-REFORM – Átmeneti fiaskó

Nem aratott osztatlan sikert az Európai Unió (EU) mezőgazdasági főbiztosának az ártámogatások megkurtítását célzó javaslata. Az agrárminiszterek luxemburgi tanácskozásán főleg Németország ellenezte az elavult szerkezetű Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) további reformját.

Négy éven belül másodszor próbál az EU Bizottsága nagyobb lökést adni a CAP-reformnak. Franz Fischler, osztrák főbiztos az unió sokszor bírált mezőgazdasági politikáját úgy kívánja módosítani, hogy a termelők az ártámogatások helyett közvetlen juthassanak dotációhoz. Ezzel az agrártámogatások ügyét összekapcsolnák a vidék fejlesztésével.

Az ötlet nem új, hiszen az unió “kormánya” 1992 óta ennek a gondolatnak a jegyében változtatott a CAP rendszerén. A felvásárlási árak kezdeti csökkentése sikeresnek bizonyult: a termelők jövedelme már 1993-ban 4-5 százalékkal nőtt, miközben az ártámogatások miatt felduzzadt élelmiszerhegyek leapadtak. Ennek ellenére a CAP fő vonalai még mindig változatlanok az 1960-as években kialakított szerkezethez képest. A Bizottság most elébe próbál menni az eseményeknek, és – megelőzendő egy újabb agrárválságot – a felvásárlási árak további megkurtítása mellett száll síkra.

E mellett érvelt Franz Fischler is az EU-tagországok múlt heti luxemburgi értekezletén. A gabonák árait 20, a marhahúsét 30, a tejét pedig 10 százalékkal akarják mérsékelni. Az ártámogatások megkurtítását ugyanakkor a termelőknek adandó transzferekkel részben kompenzálnák. Az osztrák főbiztos reformot pártoló további érve, hogy a kedvezőbb ösztönzési formáknak köszönhetően a megművelt területek aránya az összes földterület 25 százalékéval nőhet. A reformpártiak exportbővülést is várnak a javaslattól.

Bár számos ország egyetértett a reform ötletével, a részleteket a többség ilyen formában nem fogadta el. A CAP-reform Fischler-féle változatát leginkább Németország ellenezte. A német mezőgazdasági miniszter kifejtette: termelőik 15-20 százalékkal járnának rosszabbul, ha a Bizottság elképzelései megvalósulnának. A reformot pártolók között találjuk ugyanakkor az Egyesült Királyságot, Svédországot és Dániát. A további egyeztetések során Franciaországnak lehet kulcsszerepe. A galloknak egyfelől előnyük származna a növekvő exportlehetőségekből, másfelől azonban az erős termelői lobby nyilván a végsőkig ellenáll majd az ártámogatások csökkentésének. A hollandok is megosztottak: egyfelől ugyanis támogatják a közvetlen ártámogatások lefaragását, másfelől viszont ellenzik a gazdagabb termelőknek juttatandó transzferek megnyirbálását. (A hatályos CAP-szabályozás szerint a szubvenciók 80 százalékát a farmerek 20 százalékát kitevő leggazdagabb termelők kapják.)

Az osztrák EU-főbiztos ugyan Luxemburgban elvesztette a csatát, a háborút azonban még megnyerheti. Fischler most politikailag megfelelő időpontot keres a reformok keresztülviteléhez. A CAP lényeges változtatására azonban – egyes vélemények szerint – csak a jövő szeptemberi németországi választások után kerülhet sor.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik