Tíz évvel ezelőtt féltett kincsnek számított, ha valaki hozzájutott egy-egy illegális, olasz gázreduktorhoz, és azt titokban beszerelte az autójába. Azután jó néhány házilag átalakított autó felrobbant, a jó orrú rendőrök pedig időnként hajtóvadászatot indítottak az engedély nélküli gázüzeműek felkutatására. Akkor, a benzinrárobbanás után, száz forint körüli összegbe került a háztartási PB-gázpalack cseréje: nagy volt tehát a hajtóerő. Amikor társadalmi nyomásra végül megszületett a gázátalakításokat engedélyező 6/1993-as IKM-rendelet, a szakemberek azt várták, hogy – olasz és holland mintára – robbanásszerűen elterjed majd a kettős üzem. Az átalakításokhoz – a hazai gázos pionír, a Globimpex Kft. közreműködésével – mintegy félezer gázszerelő végzett tanfolyamot. Újabb gázt adott az átalakításhoz, hogy a Környezetvédelmi Alapból autónként 18-20 ezer forint támogatást igényelhettek (és mivel nem merült ki a keret, október végéig még mindig igényelhetnek) a pályázók.
Ehhez képest kudarcnak tűnik, hogy míg Olaszországban csaknem egymillió, Hollandiában pedig több mint 800 ezer gáz-benzin-üzemű autó közlekedik, addig nálunk a 2,5 millió gépjárműből alig 100 ezer. Mindössze 70-75 autós gázkutat találunk az országban (ebből több mint 60 a Glo-Ko – Globimpex-Kovács – jelzés alatt működik).
Pedig az átalakításon nem múlik az ügy. A legkorszerűbb, legbiztonságosabb módszerekkel és berendezésekkel bármelyik autót át tudják igazítani a szakemberek; ráadásul viszonylag olcsón, köszönhetően a támogatásoknak, illetve az igénybe vehető hiteleknek. Van olyan autótípus, amelynél egy fillért sem kell önerőből beruháznia a tulajdonosnak, mert a kocsit támogatásból és hitelből alakítják át, a vizsgáztatással, okmányokkal együtt.
Elsősorban az adóteher, a hibás fiskális szemlélet miatt nem fejlődik a gázprogram – véli Steier József, a gázkútszerelési piacon 90, az ezzel kapcsolatos oktatásban pedig 80 százalékos piaci részesedésű Globimpex Kft. ügyvezető igazgatója. A gáz literjének nagykereskedelmi ára 88 forint; ebből a kutaknál 95-99 forint lesz. A másfélszáz forintos benzinhez képest az egyenértékre számolt 40-45 százalékos különbség vonzónak tűnik, még akkor is, ha a kisebb kalóriaértékű légneműből 1-1,5 literrel többet fogyaszt a kocsi. A bajt az okozza, hogy a háztartási palackos PB-gáz literje még mindig jóval olcsóbb (62 forint), mert kevesebb adót tartalmaz az ára. Ebből fakad az a furcsaság, hogy a magyar gázautósok tavaly hivatalosan alig 14 ezer tonna gázt füstöltek el. Tehát átlagosan 140 litert, ami alig két tankolásnak felelne meg. A gázosok zöme ugyanis nem a kútnál, hanem a gázcseretelepnél “tankol”, majd otthon átfejti a gázt. (Ez okozza esetenként az életveszélyes autós tűzijátékokat a garázsokban. Az átfejtésnél ugyanis átkerül az üledék is, amely eltömíti a szűrőket, tönkreteszi az alkatrészeket, s a gépkocsi gyors meghibásodásához és garanciavesztéshez vezet.) Az így elmaradt adóbevétel – tekintve, hogy a gázautósok többsége valójában igen sokat, 30-40 ezer kilométer tesz meg egy évben – több milliárd forintra rúg.
Steier József – aki egyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamra gázautó-tagozatának alelnöke, cége pedig az Európai Unió gázszövetségének is a konzulense – ezért azt javasolja, hogy holland mintára oldják meg a felemás helyzetet. Az autógáz is kerüljön ugyanannyiba, mint a háztartási PB, ugyanakkor vessenek ki méltányos különadót a gázautókra. Így az illegális átfejtés miatti kockázat is megszűnik, a költségvetés is többletbevételhez jut, és több lesz a gázautó, amely kevésbé szennyezi a környezetet. A jelenlegi árkülönbség ugyanis a jelek szerint kevés ahhoz, hogy az autós legyűrje magában az előítélet, amely szerint a gázüzem veszélyes és kényelmetlen. Ezzel – a nagyobb üzlet reményében – a hazai nagy benzinforgalmazók is kedvet kapnának újabb gázkutak felállításához.
Tény, hogy a legnagyobb hazai üzemanyag-forgalmazó, a Mol nem foglalkozik az autógáz-kiskereskedelemmel. A háztartási PB-gáz kiskereskedelmi forgalmazását is teljesen átengedte a nagy multiknak. Az autógáz-töltőállomást üzemeltető vagy átalakításra profilírozott cégek némelyike gyorsan le is húzta a redőnyt. A Globimpex azonban előretekintett. A haszongépjárművek és targoncák átállításával, telepi töltőállomások szállításával, szerelésével, javításával bővítette a profilt. (Egyebek között a Coca-Cola, a TVK és Mol belső, telepi gázosítását végezte el.)
A hazai pangást Steier József átmenetinek tekinti: bízik az uniós csatlakozásban. A közösség több tagja ugyanis – a gáz környezetvédelmi előnyét felismerve – törvényi garanciával támogatja az autógáz elterjesztését. Ennek következtében Angliában, Franciaországban, sőt a korábban ódzkodó Németországban is jelentős autógázprogramot indítottak be. A BMW és a Renault gyári gáz-benzin kettősüzemű kocsikat gyárt. A nagyvárosok egyre inkább rákényszerülnek a kevésbé környezetromboló üzemanyagokra, amit a repceolajjal hajtott bécsi taxik és a gázüzemű autóbuszok is mutatnak. Steier József reményei szerint 2010-re már Magyarországon is 5 százalék fölé emelkedik a gázautók aránya; elsősorban a légszennyező gépjárműflottát üzemeltető városi busztársaságok, illetve a rendőrség és a mentőtársaságok váltanak majd gázra. S addig talán a benzinlobby is felismeri a környezetbarát üzemanyagokban rejlő üzleti lehetőségeket…
