Jócskán meghaladta a vártat a hazai villamostársaság féléves adózás előtti eredménye: a tervezett 722 millióval szemben elérte az 1,2 milliárd forintot. Tombor Antal vezérigazgató szerint ez a növekvő forgalomnak, valamint a rendkívül szigorú költségtakarékosságnak köszönhető. A nyereség még nagyobb is lehetett volna: a több mint 3 milliárd forintos üzemi eredményt a pénzügyi mérleg jelentős negatívuma rontotta le.
Az MVM – gazdálkodási terheit enyhítendő – igyekszik megszabadulni a villamosenergia-rendszer működési rendjének átalakításából adódó finanszírozási terhektől. A Pécsi, valamint a Vértesi Erőmű Rt. közel 6 milliárd forintos tartozását a társaság tavaly kereskedelmi bankoknak adta el – vélhetően névérték alatti árfolyamon. (Tombor Antal szerint ehhez hasonló tranzakciókra az idén is sor kerül.) Ugyancsak a veszteséget növelő tételek közé tartozott a Budapesti Erőmű Rt. 4,2 milliárd forint összegű, rövid lejáratú tartozása. Ezt tavaly december végi hatállyal írták le.
Az anyagi hátrányok ellensúlyozására az MVM minél hamarabb el akarja adni azokat a részesedéseit, amely a már részben privatizált Mátrai (11,33 százalék), Dunamenti (47,2 százalék), Bakonyi (34,69 százalék), Vértesi (36,05 százalék) és Pécsi Erőmű Rt.-ben (43,82 százalék) vannak. Egy idevágó kormányhatározat szerint a villamostársaságnak 1998. december végéig kell a privatizációt befejeznie. Az akció során a társaságok eddigi szakmai befektetőit részesítik előnyben.
A közgyűlés felhatalmazása alapján tárgyalások folynak a részvényekre elővásárlási joggal rendelkező stratégiai befektetőkkel – erősítette meg a Figyelő érdeklődésére Tombor Antal. Az értékesítés várható árfolyamát azonban egyelőre nehéz lenne megbecsülni. A tőzsdén kívüli piacon (OTC) beindult erőteljes áremelkedés mindenesetre jelzésértékű: a Mátrai Erőmű részvényei például megközelítették a 77 százalékos privatizációs árfolyamot. Amennyiben ez utóbbit tekintjük az ártárgyalások kiindulópontjának, akkor – a dollár 1995 vége óta nagyjából 40 százalékos erősödését figyelembe véve – a forintban számolt árfolyam 108 százalék körül alakul.
Az egyik fő kérdés tehát most az, hogy mennyivel ér többet a névérték alatti privatizációs árfolyamnál az a Mátrai Erőmű, amely a tavalyi 765 millió forint adózás előtti eredményét idén várhatóan jóval túlszárnyalja (az ez évi tervek 4,1 milliárdot tartalmaznak). A mátraiak egyébként nemrégiben írtak alá az MVM Rt.-vel egy idei árakon 45 milliárd forint értékű hosszú távú kapacitáslekötési szerződést.
Az OTC-árfolyamokat tekintve a három széntüzelésű erőmű esetében is meglódult a befektetők fantáziája. Ennek hátterében az MVM Rt. által a közelmúltban kiírt kapacitástender, valamint a privatizációs tárgyalásokról kiszivárgott hírek is állhatnak. Információink szerint a Pécsi Erőmű részvényeinek árfolyama 26-ról 36 százalékra emelkedett az elmúlt hetekben, ám a tulajdonosok ezen az árfolyamon sem hajlandók eladni papírjaikat. Tombor Antal mindehhez hozzátette: mivel az erőműtársaságok az MVM Rt. könyveiben névértéken vannak nyilvántartva, veszteségük keletkezik akkor, ha 100 százalék alatti árfolyamon kelnek el a társaságok.
Jóllehet az elmúlt években több elképzelés is napvilágot látott, az MVM privatizációja – úgy tűnik – továbbra is várat magára. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. idei bevételi tervei között mindenesetre nem szerepel a cég esetleges eladásából származó bevétel. Valószínűleg azért sem, mert az év első felében a szervezet vezérkara az ügyet a jövőre tervezett tranzakciók közé sorolta. A Figyelő nem megerősített információi szerint azonban az 1998-as bevételi terv sem számol az MVM eladásából befolyó összeggel.
