A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló önálló magyar törvény 1895-ben született meg. 1896 tavaszán pedig – a bécsit megelőzve – létrehozták a független budapesti szabadalmi hivatalt. A mai Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) munkája – a huszonegyedik század felé közeledve – változóban van: egyre nagyobb teret kapnak a szolgáltató jellegű tevékenységek, az ismeretterjesztés, a tájékoztatás. Bendzsel Miklós, a hivatal szeptember elsején kinevezett elnöke szerint a gazdasági önmegvalósítás a műszaki újdonságok terén töretlen volt hazánkban. A század közepén azonban – Szentgyörgyi Albert C-vitaminjának berobbanásával – lezárult egy korszak a magyar találmányok, szabadalmak történetében. A következő évtizedekben az állam deklarálta ugyan e tevékenység fontosságát, ám azt mozgalommá “emelte”. Ez legalább annyi embert elriasztott, mint amennyit megnyert ennek a nemes célnak. Így is sok eredmény született, ám ezek haszna nem volt olyan átütő erejű.
A nyolcvanas évek közepén – a csúcson – évente mintegy 3 ezer belföldi találmányt jelentettek be szabadalmazásra; a külföldi igények száma ugyanennyi volt. A rendszerváltás óta a belföldi találmányi aktivitás harmadára csökkent. A visszaesés értékeléséhez persze hozzátartozik, hogy a hazai találmányok egy része helyi jelentőségű volt – a műszaki értelmiség jövedelem-kiegészítését szolgálta -, egy másik tetemes része pedig kényszerhelyzetben született, ellensúlyozandó a COCOM-tiltásokat.
A hazánkban manapság számon tartott évi 700-800 találmány kétszeresével Hollandiában, Dániában és Ausztriában már nagyon jól elboldogulnak. Idehaza több mint 1400 kutatóhelyet regisztrálnak (ennek harmada műszaki-gazdasági típusú), a szolgálati találmányok száma mégis nagyon alacsony: tavaly alig haladta meg a kétszázat (és ebben már az ipar is reprezentálva van). A többi egyéni találmányi bejelentés.
A külföldi bejelentések száma eközben megtízszereződött: 30 ezerre nőtt. Ennek háromnegyede egyfajta regisztráció: ezt követően a bejelentőknek 30 hónapjuk van arra, hogy – az itteni lehetőségeket figyelembe véve – mérlegeljék, megerősítik-e nálunk a szabadalmi igényüket. Örvendetes, hogy az ezt választók aránya – a néhány éve jellemző tíz százalékról – lassan húsz százalék felé kúszik, ami a Magyarország iránti fokozódó érdeklődést jelzi.
A kor szellemének megfelelő szabadalmi törvény tavaly januártól van érvényben. Ez lehetővé tette, a korszerű iparjogvédelmi rendszer létrehozását. Az idén július elsején pedig – az ugyancsak harmonizált – védjegytörvény lépett hatályba. E téren tehát hazánk – állítja Bendzsel Miklós – megtette a legfontosabb lépéseket Európa felé.
