Még nyár közepén indult el a lavina, amikor négy parlamenti ellenzéki párt – a Fidesz, a MDF, a KDNP és a Független Kisgazdapárt -, valamint különböző agrárszövetségek elégtelennek ítélték a parlament elé ősszel kerülő földtörvény-módosítás javaslatát, mivel az szerintük lehetőséget ad külföldieknek is termőföld tulajdonlására. A Fidesz és az MDF aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy ügydöntő népszavazáson az állampolgárok döntsenek ebben a kérdésben. A Horn Gyula vezette kabinet először feleslegesnek ítélte az aggodalmat a külföldi földtulajdonszerzés miatt, utalva a földtörvény-módosítási javaslatban megfogalmazott garanciákra. Ezek szerint külföldi természetes személy nem birtokolhat magyar földet, külföldi jogi személy – például vegyes tulajdonú társaságokon keresztül – viszont igen. Ez szerintük elkerülhetetlen, mivel a tőkehiánnyal küszködő hazai agrárium csak külföldi tőkebevonással lábalhat ki a válságból.
A kormány másik érve az volt, hogy NATO-ügyben egyébként is tartanak már egy népszavazást az ősszel, ezért úgymond nem is férne be a programba még egy. Az aláírások azonban szép számban gyűltek a földügyben. A nyár elején módosított alkotmány értelmében 200 ezer aláírásra van szükség a népszavazás kötelező kiírásához, aminek a felét állítólag már összegyűjtötték.
Az észak-atlanti szervezethez történő csatlakozásról szóló népszavazásra az MSZP még az 1994-es választások előtt ígéretet tett, kormányra kerülése esetére. Ez a lépés egyébként teljesen szokatlan a NATO-tagországok körében, sehol sem rendeztek népszavazást a csatlakozásról. A NATO-szavazásról azonban még a parlament tavaszi ülésszakán hétpárti konszenzus született, amit országgyűlési határozat erősített meg. Ez véleménynyilvánító referendum kiírásáról rendelkezett, vagyis az állampolgárok állásfoglalása a parlamentre nézve nem kötelező erejű. Ezért érte meglepetésként a pártokat, amikor a Fidesz augusztusban feszegetni kezdte egy ügydöntő szavazás lehetőségét.
Az előző hét elején, egy televíziós vitában Orbán Viktor Fidesz-elnök és Kovács László külügyminiszter még teljesen eltérő véleményen volt a kiírandó referendumok számát és minősítését illetően. Orbán azt fejtegette, hogy mindkét ügyben, egy időben kellene ügydöntő népszavazást rendezni, míg a külügyi tárca vezetője végig véleménynyilvánító szavazásról beszélt NATO-ügyben, a két kérdés egyidejű megszavaztatását pedig össze nem illő ügyek felesleges összemosásának ítélte.
Ezek után alighanem a külügyminisztert is váratlanul érte, hogy a múlt heti ülésén a kormány a Fidesz alternatívájával teljesen egyező döntést hozott, és a csatlakozás, valamint a föld ügyében egyidejű, ügydöntő népszavazás kiírása mellett tette le a voksot. A termőföldügyi aláírások gyűjtése egyébként is olyan ütemben haladt, hogy biztosra vehető volt a népszavazás megtartása e kérdésben. A kormány ezt nyilván felmérte, és a cél előtti kanyarban megelőzte az ellenzéki pártokat. A földügyben a két fél tervezett kérdései közt annyi a különbség, hogy a kormány az EU-csatlakozásig zárná ki a külföldi természetes és jogi személyeket a földtulajdonlásból, míg az ellenzékiek ezt meghatározatlan ideig tolnák ki. Mint látható, jelentősen puhult a kabinet állásfoglalása, amely immár a jogi személyeket is gátolja a birtokszerzésben.
Az ellenzéki pártok hétvégi reagálásaiból kiderült, hogy nem felhőtlen a boldogságuk a referendumok kiírása miatt. A kormány által a külföldiek termőföldszerzésével kapcsolatosan megfogalmazott, a szavazólapokra kerülő kérdéstervezeteket “hazugnak” nevezték, ezért tovább folytatják az aláírásgyűjtést. Azonban ha összegyűlne is a kétszázezer szignó, kudarcba fulladhat az ellenzéki kezdeményezés. Ugyanazon témában ugyanis két éven belül nem írható ki újabb népszavazás, ezért az ellenzék által javasolt kérdésekkel legkorábban csak 1999 őszén találkozhatnának a szavazók.
A kormány ez év november 16-át jelölte ki az urnához járulás napjának. A novemberi szavazásra és a jövő évi választásra kétmilliárd forintot hagytak jóvá a miniszterek, amit időközben még félmilliárddal megfejeltek.
