A Visa nemzetközi kártyatársaság valamennyi, így az amerikai és brit piacánál is erőteljesebben fejlődik a magyar. A bővülés tempója mellett hazánk a régióban ugyancsak élenjárónak számít – a közép- és Kelet-Európában található Visa-kártyák 52 százalékát bocsátották ki nálunk, a kártyás forgalomnak pedig az 58 százaléka bonyolódik itt. Igaz, ez is csak 55 dollár fejenként és évente – tette közzé a Visa annak alkalmából, hogy Budapesten konferenciát rendezett a 12 régióbeli ország bankjainak. A magyar lakosság hat százaléka tudhat Visa-kártyát a magáénak, mégpedig javarészt a társaság tömegtermékeként aposztrofált Visa Electront. A kártyasorrendben Csehország a második, ahol szintén az Electron viszi a prímet, itt azonban ezer lakosra már csak harmadannyi kártya jut. A harmadik helyezett Lengyelországban viszont a középrétegeknek szóló Classic kártya van többségben. A statisztikákból az is kiderül, hogy a legtöbb kártyát kibocsátó bankok listáját a térségben az OTP vezeti, az első tíz között pedig további három magyarországi bank – a K&H, a BB, és az MKB – található.
Ahogy azt Ann-L. Cobb, a társaság regionális elnöke elmondta, a bankok a márka és az infrastruktúra használatáért fizetnek – a Visa a kártyák árazásába nem szól bele. Mint ahogy abba sem, hogy egy országban milyen kártyatermékeket vezetnek be. Ugyanakkor a társaság Partner Programja a banki döntéshozatalt kívánja segíteni úgy, hogy a helyi piacnak megfelelő termékek jöjjenek létre. Következésképpen például támogatja ugyan, de nem írja elő a chip-kártyák bevezetését Magyarországon (ilyenből egyébként ma már több mint 20 millió van a világon). Ugyanez vonatkozik az elektronikus kereskedelemre, ez azonban az utóbbi 2-3 évben, a biztonsági feltételek kidolgozása miatt lassacskán fejlődött. A társaság és a magyar bankok kapcsolatának további “egyengetésére” (jelenleg 17 magyarországi tagbank van) Visa Forumot hoztak létre.
