Az elmúlt néhány esztendő a felzárkózás időszaka volt a magyar GSM-szolgáltatók számára – állítja Sugár András. A vezérigazgató szerint sikerült gyorsan megtanulni a szakma mérnöki, informatikai és marketing vonatkozásait, az ellátottság, a hálózat minősége szempontjából pedig Európában kevés jobb rendszer található a hazainál.
A helyi fejlesztések eredményeként a Westel 900 mostanra abba a helyzetbe került, hogy szellemi tőkét – elsősorban szoftvereket – exportálhat a szomszédos országok hozzánk képest egy-két éves lemaradásban lévő GSM-szolgáltatói számára. Ilyen például a Westel “csalásfigyelő” rendszere, amellyel egyebek mellett megelőzhetők a szex-vonalakkal való visszaélésekhez hasonló lopások is.
A szoftverüzletnek – amely várhatóan a következő években sem hoz néhány millió dollárnál többet a cég számlájára – a vezérigazgató szerint van egy igen fontos hozadéka: ezek a fejlesztések presztízst adnak a cégnek. Csak példaként: Európában a Westel 900 épített ki először épületen belüli mikrocellát Ericsson-alapokon (a Budapesti Értéktőzsdén, majd a Pénzügyminisztériumban). Jelentős részben ezeknek az újításoknak köszönhető, hogy szakmai körökben – Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban – ismerik a céget, s összehasonlítási alapnak tekintik azt az üzleti teljesítményt, amit a vállalat produkál.
Sugár András úgy véli: még nem fejeződött be a mobiltelefonok terjeszkedése Magyarországon. A hazai keresletet azzal is igyekeznek növelni, hogy alacsonyan tartják a belépési küszöböt – azaz olcsóvá teszik a GSM-telefonhoz jutást a fogyasztók számára. A fenntartási költségeket az előfizetők könnyebben kalkulálhatják, miközben persze a cég is odafigyel új ügyfeleire, nehogy megfeledkezzenek a számláik kiegyenlítéséről. (Talán meglepő, de a Westel 900 ebből keletkező hiánya arányaiban fele a nyugat-európai átlagnak. Az összeg ezzel együtt jelentős.)
A magyar ember megfontoltan költi el a pénzét, tudja, hogy a mobiltelefon a boldogulását segíti; ráadásul jönnek a fiatalok, akik ezt a technológiát természetesnek tartják, életük részévé vált – érvel a vezérigazgató, aki mindezek alapján úgy látja: az ezredfordulóra a három magyarországi szolgáltató együtt a jelenlegi 7-ről legalább 17 százalékosra fogja növelni a mobilelőfizetők arányát. (Skandináviában napjainkban 100 lakosból 30-nak, Németországban 8-nak van mobiltelefonja.)
A Westel 900 három év alatt a hazai vállalati toplista 29. helyéig jutott el. Tavaly 36,7 milliárdos árbevételre tettek szert – 93 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Sugár szerint ehhez hasonló mértékű növekedés várható az idén is, így 1997-es árbevételük alapján bekerülhetnek akár a 20 legjelentősebb magyar vállalat közé is. A cég forgalmának szerkezete az ezredfordulóra némileg megváltozhat: az úgynevezett értéknövelt szolgáltatások jelenlegi 3-4 százalékos aránya 15 százalékra emelkedhet, elsősorban az adatátviteli szolgáltatások bővülésének köszönhetően.
A menedzsmentet vizsgálva egyértelmű: a vállalatnak nagy a megtartó ereje. A céget kevesebb mint tíz szakember hagyta el, és vállalt munkát nyugat-európai vagy tengerentúli távközlési vállalatoknál. A vezérigazgató visszavárja őket – tapasztalataik hasznára válnának a Westel 900-nak is.
Miközben mosolygunk, és igyekszünk könnyedén ellátni a feladatainkat, egy cseppet sem enyhült a küzdelem ezen a piacon – állítja Sugár András. Az öldöklő verseny olyan követelményeket támaszt a top-menedzsment tagjaival szemben, hogy aki szereti ezt az életformát, az nem unatkozik. Hiába zárult tehát le a vállalatépítés időszaka, az üzletág előtt álló perspektíva még mindig óriási kihívást jelent a vezetők és minden munkatárs számára.
