Mára külön iparággá nőtte ki magát a márkahamisítás a világban – néhol egész nemzetgazdaságok profitálnak belőle. Kínában és Törökországban tömegeknek ad megélhetést a gyenge utánzatok készítése és külföldi terítése, amit egyszerűen a feketegazdaság exportjának is nevezhetnénk. Mit tehetnek ez ellen az “importőr” országok hatóságai, a jogi védettség alatt álló márkák tulajdonosai és a megkárosított fogyasztók? Az egyetlen járható út minden bizonnyal az érintettek összefogása, amelynek már Magyarországon is vannak jelei. A hatóságok közül a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a rendőrség, illetve a Vám- és Pénzügyőrség próbál gátat vetni az efféle ügyleteknek. Együttes fellépésükre is akad példa, ugyanakkor a piaci razziák hatékonyságát ronthatja, ha sokan tudnak róla.
A megkárosított márkatulajdonosok 1994-ben döntöttek a közös fellépés mellett, amikor is 10 alapító taggal létrehozták a Márkavédők Egyesületét – mondta el a Figyelőnek az egyesület titkára, Tass Balázs. A jelenlegi 26-os taglétszám főleg cipőt, farmer- és sportruházatot gyártó, illetve forgalmazó cégekből áll, akik úgy gondolják: érdemes milliós áldozatokat hozni a hamisított termékek okozta igen komoly anyagi és erkölcsi kár elkerülése érdekében. Az egyesület a fent említett hatóságokkal együttműködve rajtaütésszerű akciókat szervez piacokon, vásárokon, kis- és nagykereskedésekben, de komoly gyanú esetén ezek raktáraiban is. Mindehhez ők adják a szakértőket (akik képesek megállapítani egy termékről, hogy hamis-e), s a tagok állják az általuk kezdeményezett akciók ellenőrzési, szakértői, fuvarozási és raktározási költségeit is.
A vámhatóság hatékonyabb fellépése érdekében a kormány 1996 októberében hozott döntést egy mozgó szervezeti egység, a Központi Járőrszolgálat Parancsnokságának létrehozására. A vámkommandóként emlegetett csapat vezetője, Bakos Gyula az egység hatékonyságát annak mobilitásában és a bűnözők általi kiszámíthatatlanságában látja. A jelenleg 266 fős, de hamarosan 360-as létszámra bővülő egyenruhás járőrszolgálat tagjai az ország bármely részén, bármikor felbukkanhatnak, és bárkit jogukban áll ellenőrizni. Eddigi működésük során közel 100 millió forint értékben derítettek fel hamis árut: legjelentősebb fogásuk az a 23 ezer pár Nike cipő volt, amire egy fővárosi raktárban bukkantak.
A piaci rajtaütések mellett a márkavédelem egy másik módszere lehet az egyesület hitelességet és eredetiséget jelölő hologramos emblémája. Ezt hamarosan kiragaszthatják a kirakatukra azok az üzletek, amelyek eredeti márkájú, jog-, vám- és adótiszta termékeket árusítanak. A vissza is vonható embléma nemcsak a fogyasztókat segíti majd, de a kereskedőknek is presztízst jelenthet.
