Jövő év végéig kell túladnia az MVM-nek valamennyi erőművi részesedésén (lásd táblázatunkat). A nyugat-európai regulációs rendszer ugyanis elvileg nem teszi lehetővé, hogy piaci viszonyok között a rendszerirányító cég – nálunk az MVM – saját résztulajdonában lévő erőműtől vásároljon villamos energiát, ahogy azt jelenleg is teszi.
A Dunamenti és a Mátrai Erőműben birtokolt kisebbségi vagyonrészek eladásáról az MVM júniusi igazgatósági ülésén született döntés. Nem a cég hatáskörébe tartozik azonban a három dunántúli – Pécsi, Vértesi, Bakonyi – erőmű eladásának ügye, arról ugyanis az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. tárgyal. Itt elsősorban szakmai befektetőknek juttatandó többségi irányítói jogokról van szó.
A Dunamenti és a Mátrai Erőmű esetében elsősorban pénzügyi befektetőkre lehet számítani. Az utóbbi időben megmozdult a tőkepiac, s a tárgyalások felgyorsultak. Így Tombor Antal szerint akár már az idén pontot tehetnek ennek az ügynek a végére. A megbízott vezérigazgató árfolyamról nem kívánt nyilatkozni. Az 1995-ös privatizáció során mindenesetre a Mátrai Erőmű 38,1 százalékáért 77,7 százalékos árfolyamon fizetett 74 millió dollárt a német RWE Energie-EVS konzorcium, a Dunamenti Erőmű 48,7 százalékáért pedig 118,3 százalékon jutott hozzá a belga Powerfin-Tractebel, 141,1 millió dollár ellenében. Az RWE-EVS időközben hivatalosan 53 százalékra emelte tulajdonrészét. (Tombor Antal egyébként kérdésünkre megjegyezte, hogy a Postabankban a közelmúltban vásárolt részesedésük az első tapasztalatok alapján sikeresnek bizonyult, hiszen azóta felfele ment a részvény ára.)
Az ÁPV Rt.-ben értesüléseink szerint továbbra is intenzíven folynak a három dunántúli széntüzelésű erőmű privatizációját célzó megbeszélések. Mivel ezeket már kétszer is sikertelenül hirdették meg, a módosított privatizációs törvény lehetőséget ad arra, hogy külön-külön, tárgyalásos formában döntsenek az eladásukról. A jelentkezők száma már meghaladta az előző fordulókét, ezért az ÁPV Rt. biztatónak tartja az előjeleket.
A vagyonkezelőre kettős kényszer nehezedik a szenes erőművek eladását illetően, hiszen a privatizációs döntéshozók véleménye szerint az MVM-ből sem lehet addig felajánlani vagyonrészt a befektetőknek, amíg tulajdonrésze van ezekben a szerény eredményességű cégekben. Amennyiben az MVM privatizációjára előbb látszana esély, úgy adminisztratív eszközökkel kellene leválasztani az erőműveket a cégről, vagyis gyakorlatilag az ÁPV Rt. birtokába kellene adni az MVM-részesedéseket. Ennek a problémának a megoldása azonban még várat magára.
