Ma Magyarországnak az adók révén 70 milliárd forint bevétele, míg az egészségügyi hatásai miatt (egészségügyi szakemberek szerint) 300- 350 milliárd forint kiadása származik a dohányzásból. Kökény Mihály népjóléti miniszter a Figyelőnek elmondta: az Egyesült Államok főügyészei és dohánygyárai közötti megegyezés példája nyomán Magyarországon is szükségesnek látná, hogy a dohánygyárak önkéntes felajánlásukkal támogassák a dohányzás okozta egészségkárosodások enyhítését. Végső esetben a miniszter hazai próbapereket is támogatna.
Demjén Tibor, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet dohányzásellenes csoportjának vezetője az e témába vágó tanulmányában hivatkozik egy világbanki vizsgálatra, mely szerint 1000 tonna többletdohány megtermelése 2,6 millió dollár hasznot hajtana a gyártóknak, ellenben 29,8 millió dollár veszteséget okozna a társadalomnak. A becslés szerint a világ dohánypiaca körülbelül évi 200 milliárd dolláros közvetett veszteséget termel, aminek a fele a fejlődő országokban keletkezik.
Magyarországon szakértők szerint legalább 90 milliárd forintra lenne szükség a dohányzás okozta betegségek megelőzésére és a gyógyításra évente. A dohányzással összefüggő károk ma Magyarországon első számú népegészségügyi problémát jelentenek – mondta lapunknak Kökény Mihály. Prevencióra jelenleg 2 milliárd forintot fordítanak a 300 milliárd forintos egészségügyi költségvetésből. Noha Kökény Mihály a dohánygyárak egészségügyi hozzájárulását felvető nyilatkozata az időzítés miatt kissé meglepte az érintetteket az államigazgatásban és cégekben egyaránt, Kökény Mihály 1987-es miniszterhelyettessége idejére datálja első ilyen irányú ténykedését.
Az Amerikai Egyesült Államokban június végén jött létre az előzetes megállapodás, melynek értelmében az ottani dohánygyárak 25 éven keresztül összesen 368,5 milliárd dollárral támogatnák a dohányzással kapcsolatos egészségügyi kiadásokat és a dohányzás elleni kampányt. Ez évente körülbelül 15 milliárd dollárnyi hozzájárulásnak felelne meg. A dohánymultik azért hajlottak a kompromisszumra, mert a kezdetben magánemberek és jogvédő szervezetek, később a szövetségi államok főügyészei által indított perek már folyamatukban is milliárdos pénzügyi terheket jelentettek a számukra. A helyzet a perek kimenetelétől függetlenül az Egyesült Államok perjoga következtében végeláthatatlan perköltségek rémképét vetítették a cégek elé.
Lapunknak nyilatkozva Kökény Mihály úgy vélte, hogy a javaslata egyelőre egy “üzenet”, amely még a részletesebb kidolgozás előtt áll, majd ezután tárgyalásokat kezdeményeznek a dohányszakma képviselőivel. A dohányszakma képviselői még hivatalos megkeresést nem kaptak, ám – mint mondják – állnak a tárgyalások elébe. A Financial Times beszámolója szerint az USA-beli dohánygyárak a megegyezés nyomán várhatóan 50 centtel emelik meg egy doboz cigaretta árát, s így nem csökken számottevően profitjuk.
Erre utaló kérdésünkre Rácz Gábor, a British-American Tobacco PR-igazgatója elmondta, hogy a tárgyalások előtt nem kívánnak “biankó csekket” kitölteni, tehát először a miniszter javaslatát kívánják meghallgatni. Kökény Mihály szerint a felvetett közalapítványi konstrukció csak egy a számos lehetőség közül. Az így befolyó összegekből elsősorban a prevenciót támogatnák – mondta. Azokat a híreket határozottan cáfolta, hogy adóemelést javasolna. A Pénzügyminisztérium egyik lapunknak véleményt mondó képviselője is úgy vélekedett, hogy a pénzügyi tárca valószínűleg a jövőben sem lesz érintett az ügyben, hiszen nem költségvetési pénzről van szó. A dohánygyártók gyakran kifogásolják a két ország közötti adóztatási különbségeket. A dohányipar képviselői példaként hozzák fel az Egyesült Államok és Magyarország adómértéke közötti különbséget is mondván: az amerikai cégek engedménye a magyarénál kisebb adómérték miatt is nehezen vetíthető a hazai helyzetre. Gáspár Szilvia, az Agrárrendtartási Hivatal tanácsosa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a cigaretta árának emelkedése a feketepiac terjedését vonja majd maga után, ezzel pedig valójában nőne a dohányzás egészségkárosító hatása, hiszen rosszabb cigaretta kerülne forgalomba.
Rácz Gábor elmondta, hogy az iparág nyeresége tavaly 2-2,5 milliárd forint volt. Véleménye szerint az amerikai rendszerrel szemben gyakorlatilag gyakorlatilag nem terhelhetőek tovább a cégek. Kökény Mihály ezt vitatta: mint mondta, ez a szám egy “eredménykimutatási technika”, és a hazai közhangulat 1987 óta mérhető változása révén lehetővé válik a dohánygyárak valódi nyereségének a megvizsgálása. Egyébként Magyarországon is módja van magánszemélyeknek vagy civil szervezeteknek arra, hogy pereket indítsanak a dohánygyárak ellen, amelyekhez a Népjóléti Minisztérium tanácsokkal tudna szolgálni.
Kökény Mihály elismerve azt, hogy az Egyesült Államokban kényszerhelyzet alatt döntöttek a dohányvállalkozók, úgy vélte: nem lenne káros egyfajta próbaper. Ennek hatékonyságát viszont több szakértő is vitatja, hiszen Magyarország római jogra épülő jogrendszere alapvetően különbözik az USA precedensjogától. Rácz Gábor emiatt úgy vélekedett, hogy egy ilyen pernek is állnának elébe, hiszen nálunk nem kötelező fizetniük a perköltségeket.
A dohányzást korlátozó, dohánygyárakat egészségügyi hozzájárulásra sarkalló javaslatok közül egyelőre a nemdohányzók védelméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről szóló törvényjavaslat tart a legelőbbre, várva a parlamenti vitát. A leendő törvény elsősorban azokról a helyzeteket szabályozná, amelyekben a jövőben nem lesz szabad dohányozni, illetve rendelkezne az előírásokat megsértők elleni szankciókról (melynek mértéke maximálisan 500 ezer forint lehet.) Azonban még ennek a törvénynek is bizonytalan a sorsa (korántsem lenne meglepetés, ha már csak a következő parlamenti ciklusban jutna el a döntéshozatalig), így a pusztán ötletszinten létező miniszteri javaslat esetleges megvalósulására alighanem még jó esetben is éveket kell majd várni.
