A megyék szerepével kapcsolatban számos dilemmát kell még megoldani, mivel a magyar önkormányzati törvény elég korlátozott hatáskört biztosít a megyéknek, másrészt számos megfontolás alapján a megyéknél nagyobb regionális egységek kialakítására volna szükség. Ez nem feltétlenül egy újabb közigazgatási szint létrehozását jelenti, hanem elsősorban a regionális fejlesztési programok kidolgozásához szükséges koordináció szükségességére irányul. A megyék több okból is túl kicsinek bizonyulnak a regionális politika szempontjából.
A megyék túl kicsik az infrastrukturális hálózatok fejlesztése, kialakítása és működtetése szempontjából. Nem véletlen, hogy a társaságok, vagy a vízügyi igazgatóságok több megyét átfogó regionális körzetekben szerveződtek meg. A tudományos tevékenység központjainak, az egyetemeknek, klinikáknak is szűkek a megyei keretek, mivel nagyobb régiók ellátására képesek. Az ipari és kereskedelmi tevékenységek nagy részénél (például élelmiszeripar, építőipar, nagykereskedelem) is a megyehatárokon túlterjedő felvásárló-, ellátóés elosztó rendszerek működése alakult ki. Mindemellett a megyerendszer olyan közigazgatási középszintet képvisel, amely nem áll távol az európai közigazgatási beosztástól. Elég csak a NUTS 3 vasút-igazgatóságok, a postaigazgatóságok, az áramszolgáltató szinten megjelenő francia département, a spanyol és olasz provincia, vagy a német Kreis adataival összevetni a magyar megye jellemzőit. A ’60-as és a ’70-es évek során ezekben az országokban is felmerült az átszervezés gondolata. A ’80-as évekre azonban mindenütt lekerült a napirendről az átszervezés, illetve a megszüntetés terve, mert kiderült, hogy bizonyos funkciókat a megyényi nagyságú területek tudnak a legjobban ellátni.
