Az Electrolux nemzetközi és hazai érdekeltségeit érintő átszervezés miatt a jászárokszállási fagyasztóládagyár a jövő év folyamán Jászberénybe költözik – mondta a Figyelőnek Kertész Tibor, aki vezérigazgatói posztjáról leköszönve májustól a Lehel Hűtőgépgyár Rt. igazgatóságának elnöke. A fagyasztóládagyár áthelyezését az Electrolux fő magyarországi “bázisára” régóta fontolgatják, hiszen a jászárokszállási üzem működtetését eredetileg is átmeneti időszakra tervezték. A költözés gazdasági racionalitása abban rejlik, hogy a jászberényi gyár évi 400 ezer fagyasztóláda előállítására alkalmas kapacitását így csaknem teljesen kihasználhatják. Az átszervezés – mint az elnök kifejtette – kevés embert érint, jelentős létszámleépítéstől a munkatársaknak nem kell tartaniuk. Mindemellett a jászárokszállási üzemet sem számolják fel teljesen, hiszen a kereskedelmi hűtőberendezéseket továbbra is itt gyártják.
Az Electrolux eddig 13 milliárd forintot ruházott be Magyarországon, és ezzel messze vezeti a svéd befektetések toplistáját. (A befektetésekről lásd az Egy mindenkiért, mindenki egyért című írásunkat!) A Lehel fejlesztésére költött összegből 2,8 milliárd forintot fordítottak környezetvédelmi beruházásokra. Kétszer emelték a vállalat alaptőkéjét, pontosabban a második jelenleg is folyamatban van. Az idei évre szóló fejlesztés valamivel meghaladja az előirányzatot: mintegy 1,5-2 milliárd forintot tesz ki. Ennek nagy részét egy olaszországi porszívógyár, a milánói Alfatech Jászberénybe telepítésének költsége teszi ki.
A svéd cég idei magyarországi beruházásainak jelentősége a vállalat összes tőketranszferjéhez mérve kisebb a tavalyinál. A svéd társaság üzleti stratégiájáról sokat elárul az a tény, hogy 1996-ban a legnagyobb összeget Kínába és Magyarországra invesztálták. A kínai-svéd vegyesvállalati formában működő hűtőgépgyár létesítése, valamint a 100 százalékos svéd tulajdonban lévő magyarországi hűtőgépgyár termelési kapacitásának bővítése minden más fejlesztést háttérbe szorított – olvasható az Electrolux 1996-os éves jelentésében. Az idén éppen ezért a hűtőberendezések és a fagyasztóládák divíziójában nagyobb fejlesztésre nem kerül sor – mondta Kertész Tibor. S bár a jövő évi vállalati költségvetést még nem hagyta jóvá a svéd tulajdonos, annyi bizonyos, hogy az Electrolux koncentráltabb és hatékonyabb termelést kíván megvalósítani. Erre minden esélyük megvan, hiszen a kapacitásnövelő beruházásokat már maguk mögött tudhatják.
A gazdaságosabb termelés azonban nemcsak Magyarországon cél, hiszen a tavalyi mérlegadatok visszaeséséről tanúskodnak. A világon 112 ezer főt foglalkoztató Electrolux tavalyi forgalma 110 milliárd svéd koronát tett ki – egy évvel korábban 115,8 milliárdot – míg az amortizációval csökkentett üzemi eredménye – az előző esztendőhöz képest – 1996-ban 6 milliárd koronával 110 milliárd koronára esett vissza. Az egyes részpiacok között mindazonáltal jelentős eltérések figyelhetők meg. Az éves jelentés szerint az Electrolux termékei iránti kereslet – a csupán 1,5 százalékos átlagos gazdasági növekedés miatt – Nyugat-Európában esett vissza a legnagyobb mértékben. A kelet-európai, ázsiai és latin-amerikai piacokon viszont a svédek kínálata továbbra is “megfelelő” kereslettel találkozott. (Ez összefüggésbe hozható az ottani, a nyugat-európainál nagyobb élénküléssel: Kínában és más dél-kelet-ázsiai országban például a növekedés 7-8 százalékos volt.) Ennek ellenére 1995-höz viszonyítva nemcsak összességében, de térségek szerinti bontásban is csökkent a társaság üzemi bevétele. A tavalyi visszaesés azért is érinti érzékenyen a céget, mert 1992-től négy éven keresztül folyamatosan nőttek a vállalat eladási és jövedelmezőségi mutatói. Tavaly egyébként a tőkejellegű ráfordítások is mérséklődtek: a bevétel 4,4 százalékát tették ki. A tevékenységi köröket tekintve a befektetések értéke csak a háztartási gépek esetében nőtt, a kereskedelmi berendezések, az ipari és a szabadtéri termékek gyártásába fektetett tőkevolumen mérséklődött.
A cég gyengébb eredményei miatt megindult átszervezés keretében – mint Charlotte Ericsson, az Electrolux stockholmi sajtóirodájának munkatársa a Figyelőnek kifejtette – 25 gyárat vizsgálnak felül, s “végső esetben” néhány bezárására is sor kerülhet. A vállalat jelenleg 12 ezer fős kapacitásfelesleggel küszködik, ezért az átszervezés során valószínűleg ennyi dolgozót bocsát el a világ vezető fehéráru-termelője. Megtudtuk azt is, hogy a stockholmiak elképzelése szerint két svédországi, két angliai, egy finnországi és egy spanyolországi üzemet zárnak be. Az átszervezés több hónapot, esetleg egy-két évet vesz igénybe – tette hozzá Ericsson.
Miközben az Electrolux svédországi központjában a nyugat-európai kapacitások leépítését fontolgatják, a jászberényi üzem egyre jelentősebb helyet vív ki magának a kontinensen. Az évi 1,2-1,3 millió hűtőszekrényt előállító gyár termelésének 75-80 százalékát exportálják, elsősorban német, angol, francia és skandináv piacra. Kertész Tibor ennél is figyelemreméltóbb adatot közölt: az Electrolux európai termelésének csaknem ötödét – mintegy 16-18 százalékát – Magyarországon állítják elő. S jóllehet, a közép- és kelet-európai értékesítés egyelőre még elmarad a várttól, az utóbbi időben már némi növekedést mutat. (A cégnek nincs más gyára a térségben.)
A hazai beszállítói arány az utóbbi években nem úgy alakult, ahogyan azt az Electroluxnál elképzelték. A magyar háttéripari részarány az 1994-es 70 százalékról ugyanis 38 százalékra esett vissza (lásd a grafikont!), ami annak a következménye, hogy a magyar cégek komparatív hátrányba kerültek a külföldiekkel szemben. A hazai háttéripar a forint folyamatos leértékelődéséből adódó importdrágulást – a magas infláció miatt – nem tudta megfelelően kihasználni. A háttéripari import nagy része így Ausztriából, Németországból és Skandináviából érkezik. Cél azonban – fejtette ki Kertész Tibor – hogy a magyar beszállítói arány a jövőben 50-55 százalékra nőjön, többek között az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium által életre hívott háttéripari programnak köszönhetően.
