A Toshiba, Fujitsu és Mitsubishi üzleti évének záródokumentumai szerint a japán elektronikai konszernek 1996/97-ben (az előző évvel ellentétben) a nagyobb forgalmi teljesítményt már nem tudták nagyobb bevételekre átváltani. (A három említett vállalat ennek ellenére változatlan osztalékot fizet.)
A visszacsúszás “vírusait” nem könnyű felkutatni. Konszolidált szektor-eredményszámítást csak a Toshiba kínál, azonban mindenekelőtt a Mitsubishi Electric, a Hitachi és a többiek forgalomstruktúrája is meglehetősen hasonló. Így a számok alapján már levonható néhány általános következtetés az ágazat bevételeinek alakulásáról. A háztartási gépek üzletágában (egyebek között: légkondicionáló berendezések, hűtőszekrények és fűtő-aggregátorok) nyilvánvalóan kemény kiszorításos verseny dúl. A Toshiba ebben a szektorban – amelynek a forgalma valamivel 1300 milliárd jen felett stagnált (1 dollár = 116 jen) – 17,3 milliárd jen (előző évben 29,5 milliárd) üzemi veszteséget szenvedett el. Jobban ment a Mitsubishi-csoportnak, amelynek forgalma 7 százalékkal 1090 milliárd jenre nőtt, kérdéses azonban, hogy a piaci részesedésnyerést nem túl drágán kellett-e megfizetniük. Csalódáskeltően szerepelt az ipari méretű villamoskészülék-szektor, mindenekelőtt a nukleáris ipar rendeléseinek visszaesése miatt. Ezért a Toshibának (1173 milliárd jenre) 9 százalékos forgalom-visszaesést kellett elkönyvelni és az üzemi nyereség összességében 29,36 (41,5) milliárd jenre olvadt. A Mitsubishi itt is nagyobb forgalmat produkált, azonban a nyereségnek a Toshibáéhoz hasonló nagyságú visszaesése sejtetni engedi, hogy a Mitsubishi árengedményekre kényszerült.
A kommunikációs rendszerek és elektronikai komponensek szektorában a Toshiba 14 százalékos forgalomnövekedést ért el (3256 milliárd jenre). Az üzemi eredmény ugyanakkor a szektorban egyharmaddal csökkent. Nyilvánvalóan a memóriachip- kereskedelemben a rendkívüli árzuhanás miatt bekövetkezett veszteség rejlik az eltérések, így mindenekelőtt a korábban várt és prognosztizált 100 milliárd jen szintű adózás utáni nyereség radikális csökkenése mögött.
Ezzel összefüggésben az ágazat egészét vizsgálva feltűnő, hogy a nagyon hagyományos, szélesen diverzifikált termékcsaládot felmutató Mitsubishi és Toshiba konszernek ebben az éles árzuhanással jellemzett helyzetben semmilyen védekező mechanizmust nem dolgoztak ki. Az ágazaton belül ragyogó teljesítményt nyújtó Sharp és részben a NEC “titka” éppen az, hogy a termékskálát szűkítve összpontosítani tudtak a megfelelően felvevőképes piacokra.
