Az Európai Unió (EU) fiskális és monetáris feltételeinek teljesítése mellett egyre többször merül fel a fejlesztési integráció gondolata. Az EU-belépő kézzelfogható közelségbe kerülése, a kohéziós és a strukturális alap reformja, valamint egy új csatlakozási alap létrehozása az eddigi Phare-programot is a korábbitól eltérő megvilágításba helyezi. Világossá vált ugyanis, hogy a Phare a jelenlegi méretekben csak az ezredfordulóig maradhat fenn; az azt követő időszakban az uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia a csatlakozni kívánó országok felzárkóztatásában. A bővítési alap néven közismertté vált támogatási forma szerint – mint az Agenda 2000 című dokumentum fogalmaz – az EU évi 3 milliárd ecu-t juttat az ezredfordulótól az ajtaján kopogtató államoknak. Ebből 1,5 milliárd ecu-t ad majd a Phare; egymilliárdot regionális politikára, félmilliárdot pedig mezőgazdasági szerkezetátalakításra szánnak.
Az idei változtatás lényege, hogy a Phare a piacgazdasági átmenetet támogató programból a csatlakozást előkészítő programmá váljon. Az 1995 és 1999 közötti ötéves, 425 millió ecu-s keret az új brüsszeli irányelvek ellenére aligha változik, a dotált programok azonban módosulhatnak.
Az idei összeg mintegy 100 millió ecu-re rúg majd, összegszerűen tehát nem lesz lényeges módosulás az előző esztendőkhöz képest – mondta a Figyelő kérdésére Kosaras Ferenc, a Külügyminisztérium (KüM) Phare Segélykoordinációs Titkárságának vezetője. A tényleges összeget és a támogatásra érdemesnek tartott területeket a budapesti döntés után szeptemberben Brüsszelben véglegesítik.
Az idei prioritások átmenetinek tekinthetők az átalakulást és a csatlakozást szolgáló fejlesztések között. Az új irányelvek szerint az intézményi fejlesztésre a támogatások 30, míg beruházásokra 70 százalékát kell fordítani. Az idei “átmeneti” finanszírozás miatt ezek az arányok még nem kőbe vésettek. Az 1997-es keretből az integrációs felkészülésen túlmenően a regionális és az infrastrukturális fejlesztések kapnak komolyabb támogatást. A csatlakozás előkészítését a Phare az államigazgatási szakemberek képzésén, a szabványosítás, és általában a belső piaci szabályozás támogatásán keresztül látja megvalósíthatónak.
Brüsszel törekvése az, hogy az általános gazdaságfejlesztés helyett a támogatásokat regionális szinten osszák szét (erről bővebben lásd Kicsik és közepesek című írásunkat). Ezzel kapcsolatban világos az uniós kívánalom: a pénzeket ne egy megye, hanem két-három megyéből összeálló régió kapja. A Phare tehát ezentúl nem a regionális intézményrendszerre költ, hanem a helyi fejlesztésekbe pumpál majd komolyabb összegeket. Az országos szintű infrastrukturális fejlesztések közül a magyar-szlovén vasútvonal építését irányozták elő.
A támogatások fogadókészsége magyar részről korántsem problémamentes – hallani több ízben a brüsszeli donortól. Ez pedig hiteltelenné teheti a fejlesztési integrációt szorgalmazó itteni véleményeket. A hazai államigazgatási berkekben is elismert brüsszeli kritikát támasztja alá, hogy – egyes hírek szerint – a MÁV reorganizációjára már hosszabb ideje külön Phare-keretet lehetett volna igénybe venni. A némi késéssel megvalósuló hazai kormányzati fejlesztési program kidolgozása változtathat a helyzeten, bár a MÁV vezetése egyelőre nem veszi készpénznek a 15 millió ecu-t kilátásba helyezett Phare-támogatást (Figyelő, 1997/28. szám). (Ez az összeg egyébként nem tartozik bele a 425 millió ecu-s keretbe.)
A Phare-program hosszú átfutását figyelembe véve, az idei 100 millió ecu-s keret egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezekre az összegekre máris szerződni lehet. A Brüsszelben jóváhagyott Phare-keretet továbbra is négy év alatt kell felhasználni, hosszabbítás viszont nem lehetséges. Hogy mennyire nehézkes a keretösszegek felhasználása, arra a legjobb példa, hogy tavaly év végéig az 1994-es büdzsének csupán az 55 százalékára kötöttek szerződéseket (lásd grafikonunkat). A programok tervezésére aránytalanul sok idő megy el, főleg ez az oka a hosszú pénzfelhasználásnak – véli Kosaras Ferenc.
A programot ért további kritika szerint a támogatások nagy része visszaáramlik a donorhoz, szakértői segítségnyújtások formájában. A KüM-ban úgy vélik: a technikai segítségnyújtástól, amely “kétségtelenül jó üzlet” volt az EU-beli cégeknek, a Phare határozottan elmozdult a beruházások támogatása felé. A kis- és középvállalkozások támogatása, és a privatizáció előtti cégek reorganizációját célul kitűző HYFERP-program – így a Rába Rt., a Zsolnay Porcelángyár, a Pápai Textil és a Tisza Cipő Rt. megsegítése – nagyobb szerepet kapott az utóbbi években, valamint a technikai segítségnyújtás is általában magyar szakértői vállalatokon keresztül valósult meg. Az új irányelvekből mindemellett az is kiderül, hogy a Phare ezentúl közvetlen intézményi kapcsolatokat akar kiépíteni, háttérbe szorítva a technikai segélyeket.
