A mostani egyezséggel lezárulhat az a vita, amit hazánk keltett a WTO tagállamai körében, amikor bejelentette: a vállalt agrárexport-támogatási kötelezettségei téves adatközlésen alapulnak, ezért nem tudja azokat betartani. Eredetileg Magyarország 16 termék támogatását kérte, mivel szakembereink vélhetőleg összetévesztették a 16 árut a 16 árufőcsoporttal. Emellett a támogatási keretösszegeket forintban határozták meg, ami így a leértékelések mértékében veszít az értékéből. A többi államhoz hasonlóan vállaltuk, hogy 2000-ig a meghatározott szintre építjük le agrárexport-szubvencióinkat. Magyarország azonban 1995-ben jelezte a WTO-nak, hogy a magyar döntés alapjául szolgáló adatok tévesek, ezért tárgyalásokat kezdeményezett a szervezettel a módosításról. Az Egyesült Államok, Ausztrália, Argentína és Új-Zéland válaszlépésként bepanaszolta a WTO-nál a túlszubvencionáló magyar kormányt, mivel az nem tartotta be a vállalt kötelezettségeit. Balás Péter, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) helyettes államtitkára, az 1995 óta folyó tárgyalások magyar delegációjának vezetője a vitát várhatóan lezáró, Genfben született peren kívüli egyezséget ismertetve arról számolt be, hogy 2002-ig kapott hazánk haladékot az eredetileg vállalt termékkör és szubvenciós mérték teljesítésére 1995-ös, a leértékelést figyelembe nem vevő szinten. A megállapodás szerint a téves 16 helyett 250 termék exportját szubvencionálhatja a magyar kormány, amely 22 milliárd forint helyett 1995-ös bázison 45 milliárd forint normatív exporttámogatást adhat. Az egyezség értelmében viszont ahová az utóbbi években nem szállítottunk agrárcikkeket, a jövőben sem tehetjük ezt támogatott termékkel; emellett több területen, például a baromfihúsoknál abszolút mennyiségi korlátot vállaltunk. A felmentés iránti kérelmet a kormány jóváhagyása után a magyar fél a WTO Általános Tanácsa elé terjeszti; a felmentés a WTO-tagok jóváhagyásával lép életbe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
