A felújított Budapest-Hegyeshalom vasútvonal július 4-ei üzembe helyezésével befejeződött a kilencvenes évek első jelentős hazai pályafelújítása, amelynek eredményeként több mint fél órával csökkent a menetidő az osztrák és a magyar főváros között. A pálya állapota korábban annyira leromlott, hogy az már veszélyeztette a nemzetközi tranzitforgalmat, amely a MÁV devizabevételeinek döntő részét adta. A vonalátépítési beruházás finanszírozására a magyar kormány 280 millió márkás hitelt vett fel a frankfurti Kreditanstalt für Wiederaufbautól. Ez kiegészült a MÁV által szintén e pénzintézettől felvett 170 millió márkával, amelyből német vasúti kocsikat vásároltak. További 50 millió márka várható még ettől a banktól a német-magyar kooperációban készülő vagonok beszerzésére.
A halaszthatatlan rekonstrukciót közel 28 milliárd forintos beruházásból valósították meg. Ennek 55 százalékát vágányátépítésre, illetve -felújításra, 16 százalékát pedig a biztosítási rendszerek kiépítésére fordították. A beruházás keretében – az útalap 50 százalékos hozzájárulásával – Tatán új közúti felüljárót építettek, melynek végében honvédségi támogatással elkészült az első magyar, NATO-szabványoknak is megfelelő helikopterleszálló.
Az 1993-ban megkezdett munkálatok közel kétharmadát a MÁV cégei végezték el, és további 22 százalék jutott a kivitelezésből más hazai vállalatoknak.
Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója elmondta: a vasúti rekonstrukciós munkálatok tovább folytatódnak, és főleg az európai törzshálózatba illeszkedő pályarészeket: a Budapest-Újszász-Szolnok; a Felsőzsolca-Szerencs; valamint a kelebiai és a Szlovénia felé menő vonalat érintik majd. Ez utóbbi kiépítésére a kormány idén 1 milliárd forintot fordít, az elkövetkező években viszont ennek finanszírozására is külföldi forrásokat szeretne igénybe venni. A Phare e célra már kilátásba helyezett 15 millió ecu-re rúgó hitelt, azonban ez még nem vehető készpénznek, hiszen a korábban tett ígéretben még 80 millióról volt szó. Ezzel szemben, biztosan számíthatunk arra a 140 millió ecu-re, amelyről szándéknyilatkozat született a magyar kormány és az EBRD, illetve az EIB között. Az utóbbi 100 milliót folyósít majd pályarekonstrukciós célokra, míg az EBRD 40 millióját járművásárlásra fordíthatja a vasút. A kormány továbbá felhatalmazta a közlekedési és pénzügyi tárcát 23 milliárd forint értékű – lényegében állami garanciavállalást jelentő – “vállalkozási levél” kibocsátására, amellyel újabb külföldi hitelekhez segítenék a vasutat. Ebből a pénzből az MÁV információs (gazdaságirányítási, menet- és helyjegy-biztosítási) rendszerét kívánják fejleszteni. Az összegből valószínűleg 7 milliárdot az új alternatív távközlési társaság, az MKMTEL használhat majd fel.
A MÁV számára további jó hír, hogy a pénzügyi tárca egyetértésével az állam átvállalja a vasút tavalyi 10,9 milliárd forintos, illetve már az idei évet terhelő 4,5 milliárd forintos hitel- és tb-tartozását. Az erre az évre kalkulált 2,5 milliárdos veszteség azonban az év végére elérheti akár a 14 milliárdot is, s ebből a MÁV-nak 7 milliárd forintot saját forrásból kell előteremtenie. Az ennek megvalósítására vonatkozó kormány-előterjesztésnek augusztus végére kell elkészülnie. Az anyagnak tartalmaznia kellene a hatékonyságnövelést célzó intézkedéseket, és foglalkoznia kellene az állami támogatás lehetőség szerinti csökkentésével is.
