Az átlagosnál jobban gazdálkodó, ezért könnyebben értékesíthető cégek közé sorolta annak idején a Hungexpót az ÁVÜ. A cégben az állami tulajdon aránya 84 százalékot tett ki, míg a fennmaradó részt a X. kerületi önkormányzat birtokolta. Az értékesítéssel a francia Credit Commercial de France-t bízták meg, azzal a kitétellel, hogy a befektetőknek az egyben tartott nemzeti kiállító társaság 51 százalékát kínálhatja fel. A jelentkező befektetők azonban kizárólag a társaság vásárszervezői tevékenységére tettek ajánlatot. Így az első privatizációs kísérlet eredmény nélkül zárult.
A francia cég – leszűrve az első fordulós tapasztalatokat – a következő év végére olyan javaslatot készített, amelyben kettéválasztotta a vásárszervezés és a vásárközpont-üzemeltetés funkcióit. Az ÁVÜ azonban felfüggesztette a Hungexpo magánosítását, mivel az 1992-es privatizációs törvény a kiállításszervező társaságot a tartósan állami tulajdonban maradó cégek közé sorolta, 25 százaléknyi plusz egy állami szavazattal. Ugyanebben az évben a részvénytársaság az ÁVÜ-től átkerült az Állami Vagyonkezelő (ÁV) Rt.-hez. Ekkortájt felvetődött a társaság vezetői-dolgozói kivásárlása is, de konkrét lépések nem történtek az ötlet megvalósítására.
Egy évvel később jelentkezett egy angol befektető, a Reed Exhibition Corporation. Az ÁV Rt.-vel folytatott tárgyalások azonban megszakadtak, mivel – mint később kiderült – őket is csupán a vásárszervezői tevékenység érdekelte.
Ezt követően egészen 1996-ig nem esett szó a társaság eladásáról, amikor is a tulajdonosi jogok gyakorlásával az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumot (IKIM) bízták meg. A privatizáció technikai lebonyolítását az időközben a privatizációs és vagyonkezelő szervezetek jogutódjává lett Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. végezte. A 3,1 milliárd forintos jegyzett tőkéjű, egyben tartott társaságra ekkor nyújtották be elvi igényüket az e célra konzorciumot létrehozott kamarák. Tervük az volt, hogy a tőkeemeléses privatizáció során egyharmados tulajdonrészhez jussanak. Ehhez anyagi hozzájárulásukat félmilliárd forintban határozták meg, amit 4-5 év alatt fizettek volna ki. Ezzel egy időben a Fővárosi Önkormányzat is kifejezte elvi érdeklődését, de anyagi áldozatvállalásról nem nyilatkozott. Mindenesetre a tulajdonos IKIM a privatizációt – konkrét előterjesztések és szándéknyilatkozatok hiányában – nem indította útjára.
Az idén azonban fordulat várható az ügyben: az IKIM felszólította a Hungexpo igazgatóságát, hogy dolgozza ki a cég középtávú stratégiáját, amelynek révén a társaságot még értékesebbé lehet tenni. Ugyanekkor, az ismételten jelentkező angol Reed Exhibitons Co. türelmét kérte, mert amennyiben nem sikerül az egyben tartott cég privatizációja, úgy napirendre kerül a tevékenység szétválasztása. Jelenleg a cég átvilágítása és vagyonértékelése folyik. Az ígéretek szerint néhány héten belül elkészülnek a szakmai értékelések, majd megkezdődhet a privatizáció újabb fordulója.
