Az a tény, hogy nem élt valamennyi meghívott társaság a Postabank alaptőke-emelésében való részvétel lehetőségével, korántsem jelenti, hogy nem bíznak az elmúlt év végén – a mérlegfőösszegek tekintetében – immár másodiknak rangsorolt hitelintézetben. Még akkor sem, ha a távolmaradóknak (MÁV, Mol, Globex Holding, Konzum, Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat) csak egyike-másika hivatkozhat szűkös anyagi helyzetére. Az más kérdés, hogy éppen fent nevezettek nemleges válasza okán kellett a Postabanknak beérnie az alaptőke-emelés maximumaként megszabott 10 milliárd forint helyett 7,1 milliárd forinttal. Nehezíti az eligazodást, hogy a szabad pénzeszközökben aligha dúskáló Egészségbiztosítási Önkormányzat neve ott virít a jegyzők listáján. Méghozzá nem is akármekkora, hanem egyenesen a legnagyobb, 2,5 milliárd forintnyi összeg kíséretében. Kérdés, valóban ennyit ér-e ez a jegyzés? Az év elejétől hatályos hitelintézeti törvény ugyanis nem hagy kétséget afelől, hogy – a tavaly év végéig érvényes pénzintézeti törvény 25 százalékával szemben – egy hitelintézet tőkéjében (a hitelintézetek, biztosítók, befektetési társaságok és bizonyos esetekben az állam, illetve az OBA kivételével) egy tulajdonos közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányada sem haladhatja meg a jegyzett tőke 15 százalékát. E tekintetben alkalmasint a „nyugdíjasok” 25,6 százaléka már január elseje óta az átmeneti, 2000. január elsejéig megszüntetendő kategóriába tartozott. Ez a helyzet a mostani alaptőke-emelést követően sem sokat változott, lévén, hogy az így közel 17,5 százalékra visszaesett részesedés még mindig átlépi az előírt korlátot. A Postabank illetékesei viszont úgy érvelnek, hogy az őszi tőkeemeléskor a jelenlegi 23,6 milliárd forintos alaptőkét várhatóan 10 milliárddal megfejelő szakmai befektetők) belépése automatikusan helyreállítja a törvényes helyzetet. Most már csak az a kérdés, vajon mit szól ehhez az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, melynek elvileg, az egészségbiztosító 15 százalékos határátlépésének bejelentését követően meg kell semmisítenie a „kilógó” jegyzési összeget.
A pénzintézettel kapcsolatos hír az is, hogy az elmúlt hét folyamán Princz Gábor, a bank elnök-vezérigazgatója másodízben jelent meg az Országgyűlés bankkonszolidációt vizsgáló eseti bizottsága előtt. A fokozott várakozással ellentétben a testület ülésén történtek alapján elmondható, hogy sem kormánypárti, sem ellenzéki oldalon nem merültek fel különösebb kifogások a Postabank gazdálkodásával szemben.
