Gazdaság

PICK-RINGA FÚZIÓ – Marad a böjt

Egyelőre nem sikerült megszereznie a Pick Rt.-nek a konkurens Ringa többségi tulajdonát. A privatizációs pályázatot visszalőtték, de kisvártatva újraindítják. Az eredményhirdetés előtt felmerült esetleges Pick bennfentesség gyanúját az új tender ugyan eloszlathatja, aligha gátolhatja meg azonban a hazai húspiacon várható cégfelvásárlásokat.

Pártában maradt a Ringa Húsipari Rt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatósága eredménytelennek nyilvánította a győri társaság 51 százalékára – 420,7 millió forintos névértékű részvénycsomagjára és 1,2 milliárd forintnyi követelés-állományára – kiírt pályázatot. A szakmai befektetőknek felkínált többségi részvénypakettra két ajánlat érkezett. Információink szerint az egyik pályázó a Pick Szeged Rt., a másik az Egervin Timesco befektetői csoporthoz kötődő, és a volt Környei Mezőgazdasági Kombinát utódával is kapcsolatban álló Bull Tanne konzorcium volt. A szegedi tőzsdecég és a Ringa kiszivárgott egyesülési eshetősége – még a pályázat érvénytelenítése előtt ezer forinttal, 14 ezer 600 forintig emelte a szegedi papír árfolyamát. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a pályázat érvénytelenítésének milyen hatása lesz.

Az ÁPV Rt. eddig csupán telefonon értesítette a szegedi társaságot, hogy a pályázatot semmisnek tekintik. A kiadott sajtóközleményt szerint az igazgatóság – termelési integrációs, technológiai, piaci érdekek miatt – annak ellenére érvénytelenítette a pályázatot, hogy saját véleménye szerint is értékes ajánlatok érkeztek. Ezért a múlt heti döntése alapján két héten belül a 85 százalékos csomagra (további 34 százalékot a beszállítóknak, agrártermelőknek ajánlottak fel) új pályázatot írnak ki, melyre szakmai befektetők és termelői konzorciumok is jelentkezhetnek majd.

A pályázat megsemmisítését szakmai vihar is megelőzte. Az egyik esélyes ajánlattevő, a Pick Szeged Rt. vezetőjét még az eredményhirdetés előtt meggyanúsították a Magyar Húsiparosok Szövetségének (MHS) tisztújító közgyűlésén, mi szerint előre tudja a végeredményt. A konkurencia azzal is előre támadta az esetleges fúziót, hogy a Pick a Ringa irányításának megszerzése révén monopolhelyzetbe kerülne.

A Figyelőnek nyilatkozva Bihari Vilmos, a Pick Szeged vezérigazgatója mindezt cáfolta. Szerinte az ellenzők elsősorban azt kifogásolták, hogy a sertéspiacon túl nagy befolyásóval visszaél majd a szegedi társaság. Pedig a Pick eddig is hosszú távú termeltetési szerződésekkel kötötte le a nyersanyagot, a Ringa pedig korábban sem tudta saját körzetéből beszerezni a vágósertést, ezért az ország egész területéről vásárolt. Mindez az esetleges vállaltvásárlás után sem változna. Bihari úgy véli: a húsipari termékek piacán sem lenne akkora a Pick-Ringa közös társaság súlya, amekkorára ezt a bírálók taksálják. Utóbbiak szerint a mintegy 2,5 millió, minősítéssel átvett sertésből a Pick félmilliót, a Ringa 400 ezret vásárol fel. A vezérigazgató viszont azt állítja: a Tisza-parti társaság valóban 510 ezer sertést dolgoz fel évente, ám a tenyésztésbe fogott kocák és nagy súlyú szalámisertések nélkül csupán 224 ezret; a Duna-parti cég termelése pedig 376 ezer sertésre rúg. Az élőállat piacon tehát nem 40, hanem (a Vágóállat és Hús Terméktanácsba tartozó cégeket számítva) a külön kategóriát képező szalámisertések nélkül csupán 17, de velük együtt is csak 25 százalékos a két cég együttes részesedése. (A teljes, öt millió országos sertésvágáshoz viszonyítva pedig csupán 12, illetve 18 százalék mutatkozik).

A belföldön értékesített hústermékek piacán Bihari Vilmos szerint a terméktanácsi cégek összforgalma alapján a Pick Rt. 15,6 százalékot, a Ringa 8,1 százalékot (együtt 23,7) mondhat magáénak. A húskészítmények esetében – a száraz-áruk és a konzervek nélkül – a Pick 9,3, a Ringa pedig 8,3 százalékkal (együtt 17,6) részesedik a terméktanácsi tagok termeléséből. Ilyen arányok mellett a vezérigazgató úgy látja, hogy Pick részesedésvásárlása semmiképpen sem zavárná meg, s nem is korlátozná a piacot. A két érintett cég tízmilliárd forintot meghaladó éves forgalmára való tekintettel egy esetleges fúzió mindenképpen a Versenyhivatal elé kerülne akkor is, ha az együttes piaci részesedések nem okoznának erőfölényes helyzetet. Így az ÁPV Rt. döntése csak a Versenytanács áldása után válhatna valóra. Bihari szerint nem a nagyság, hanem a nagysággal való esetleges visszaélés lehetősége az, amelyet a Versenyhivatal vizsgál. Ennek veszélyét pedig egy másik nagy fúzió: a Pick-Herz házasság előtt is felmérte és elvetette a hivatal. Azóta a Herz megerősödött, külpiaci súlya növekedett. A Ringát sem nyomná el a házasság, éppen ellenkezőleg: a márkák erősítenék egymást a külpiacokon érvel a Pick-vezérigazgatója, aki szakmailag a Ringa jelenlegi vezetését is jónak tartja. (Az eredményhirdetés előtti privatizációs sajtóviharban az ellentábor fő aduja éppen Bihari Vilmos MHS közgyűlésen tett, szerinte félreértett kijelentése volt, miszerint a Ringa vezér posztja nem forog veszélyben.)

A fúziót Bihari szerint a közelgő EU-csatlakozás is indokolná, amely után csak az életképes, tőkeerős társaságok maradnak talpon a nagyobb versenyben. Arról nem nyilatkozott, hogy a következő pályázaton indul-e majd a Pick. A szakértők a szintén nem akadálymentes, de a végén kiharcolt Herz-házasság után ezt továbbra is lehetségesnek tartják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik