Újabb pert helyezett kilátásba a múlt héten a Fotex Rt. ellen a cégben jelenleg 10,8 százalékot birtokló, a nemzetközi tőkepiacokon jól ismert Templeton. A feltörekvő piacokon több milliárd, de a magyar tőkepiacon is kétszázmillió dollárnál többet forgató cég a perekkel a Fotex kötvénykibocsátási programjának, valamint a cég 1994 óta hozott csaknem valamennyi közgyűlési határozatának megsemmisítését szeretné elérni. Álláspontja szerint a Fotex november 12-ei rendkívüli közgyűlésén elfogadott ominózus program nagyban sérti a kisrészvényesek érdekeit, és egyedül a Fotex 40,1 százalékát ellenőrző Blackburnnek kedvező. Ráadásul – és ez már a per tárgya – a közgyűlésen a kötvénykibocsátáshoz szükséges alapszabály-módosítást megszavazó TEM képviselőjét megtévesztették. Pedig ha a magyarul nem beszélő, ezért úgymond a rossz tolmácsolás és félreérthető tájékoztatás révén félrevezetett képviselő nemmel szavaz, a program nem kapta volna meg a szükséges támogatást.
Az eredetileg négysorozatúra tervezett, de két megvalósult kibocsátás után leállított Gemini-kötvényprogramnak a részvényárfolyamra gyakorolt hatását nem könnyű megítélni. A 8 ezer dollár névértékű – jegybanki engedély hiányában csak devizakülföldi, s legalább 100 ezer darab Fotex-részvénnyel rendelkező befektetők által jegyezhető -, 3 éves lejáratú kötvény meglehetősen magas, évi 12 százalékos kamatot fizet, méghozzá dollárban. Másik érdekessége, hogy a futamidő végén a tulajdonos a kötvényt becserélheti 10 ezer darab Fotex-részvényre. Vagyis három év múltán egy Fotex-részvényért 80 centet – mai dollárárfolyammal számolva mintegy 148 forintot – kell majd fizetnie a csere mellett döntő befektetőnek. A kötvény jellemzőiből világosan látszik, hogy amelyik Fotex-tulajdonosnak van belőle, az kifejezetten jól jár, szemben azzal, akinek nincs. A kötvényjegyzés metódusát azonban úgy állapították meg, hogy abból az igazán nagy tulajdonosok, így elsősorban a Blackburn jegyezhetett sokat. A két körben kibocsátott, 659 darab (névértéken 5 millió 272 ezer dollár értékű) kötvényből egyébként a hírek szerint 640 került a Blackburnhöz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a futamidő végén a fő tulajdonos – amennyiben él átváltási jogával – megszerezheti a többségi tulajdont is.
A másik, hamarosan meginduló per tárgya éppen a Blackburn részesedésével kapcsolatos. A TEM álláspontja szerint ugyanis a Panamában, 10 ezer dolláros jegyzett tőkével bejegyzett rt. nem tett eleget a társasági törvény előírásának, és három évvel ezelőtt elmulasztotta bejelenteni, hogy Fotex-beli tulajdonrésze meghaladja a 25 százalékot. Emiatt 1994 óta nem gyakorolhatta volna részvényesi jogait, így a közgyűlésen hozott határozatok érvényessége is vitatható.
A Fotex a múlt héten nyilvános közleményben cáfolta a TEM állításait. Ezek szerint a cég az ominózus múlt novemberi közgyűlésen nem a Fotex, hanem a saját tolmácsával vett részt, így az esetleges fordítási hibákért nem a Fotex a felelős. A Blackburn pedig a vonatkozó nemzetközi jogi irányelvek szerint nem rt.-nek, hanem egyszemélyes kft.-nek minősül, és nem Magyarországon bejegyzett, hanem külföldi társaság, így kétszeresen sem vonatkozik rá az itteni társasági törvény szabályozása. Várszegi Gábor, a Fotex elnök-vezérigazgatója és a Blakcburn fő tulajdonosa pedig a TEM fellépését egy gondosan kitervelt ellenséges vállalatátvételi akció részének minősítette.
Megfigyelők szerint a jogi útra terelt tulajdonosi harc hátterében a Templetonnak az törekvése húzódik meg, hogy a kis- és nagyobb részvényesek az eddigieknél sokkal erőteljesebben érvényesíthessék jogaikat a társaság irányításában.
Az ügy tőkepiaci kapcsolódása a Fotex-részvények árfolyamának az utóbbi években a tulajdonosok számára nem sok örömet hozó alakulása. Amiben paradox módon még a két ellenérdekelt fél is egyetért, az az utóbbi időben 140-145 forintos sávban mozgó Fotex-papírok alulértékeltsége. Ezt a véleményt támasztja alá, hogy az egy részvényre jutó könyv szerinti érték meghaladja a 250 százalékot. Az egy részvényre jutó saját vagyon és a tőzsdei árfolyam közötti közel 100 százalékos diszkont csökkentéséhez azonban az árfolyamok emelkedésében bízó vásárlókra is szükség lenne. Az eddigi események ismeretében eléggé valószínű, hogy a Blackburn “drágán” nem akar majd részvényt venni; a társaságra inkább az árfolyam esetleges megroggyanása, vagy a kötvények beváltása kapcsán lehet számítani. A Budapesti Értéktőzsdén meghatározó szerepet játszó külföldi befektetők bizalma az utóbbi két év viszontagságai után erőteljesen megcsappant a Fotex iránt. A bizalomvesztést a perek feltehetően csak erősítik, így e kör érdeklődése egyelőre kétséges. Azt pedig végképp nem könnyű megmondani, hogy a Várszegi Gábor és a Blackburn által képviselt menedzseri-főtulajdonosi stílus a “reális árhoz” képest mekkora diszkontot indokol a kisrészvényesi vásárlások esetében.
