Kvázi plenáris ülést tartott az ÉT kedden a miniszterelnöknél. Horn Gyula bevezetésképpen megköszönte a szociális partnereknek az elmúlt két évben tanúsított lojalitásukat. Az előzékeny antréval megágyaztak annak a munkaügyi csomagnak, amelyet július 4-ei plenáris ülésén tárgyal majd az ÉT. A kormány többek között a kollektív szerződések nyilvántartását, a szakszervezeti jogok megerősítését, illetve a munkaügyi jogviták egyszerűsített lefolytatását akarja rendezni.
A munkaadók és munkavállalók képviselőivel a pénzügyminiszter ismertette a kabinet gazdaságpolitikai és inflációellenes irányelveit, és bejelentette azt is: augusztus 15-étől 0,1 százalékponttal 1 százalékra mérséklik a forint havi leértékelési ütemét. Medgyessy szerint nem kizárt, hogy az év utolsó négy hónapjában a devalválás üteme tovább csökken.
A miniszter reagált azokra a vádakra, amelyek szerint a kormány egy évvel a választások előtt feleslegesen készít középtávú gazdasági programot. Szerinte az elmúlt két év intézkedései nem csupán tűzoltómunkára voltak jók, hanem “perspektivikus célokat is szolgáltak”. Ennek eredményei az ország nemzetközi versenyképességének javulása és a fenntartható gazdasági fejlődés beindulása. A program egyik alappillére a gazdasági növekedés, amelyet jövőre 3-4 százalék körülire taksál a pénzügyi tárca vezetője. A középtávú célok között stabil, 4 százalék körüli növekedés szerepel. Ehhez azonban a beruházási rátának a jelenlegi 21 százalékról legalább 27-re kell emelkednie, amit megtakarítás-ösztönző politikának is kísérnie kell. – A gazdaság mellett az életkörülményekben is jelentkezni fog a közeljövőben a fenntartható fejlődés – állította Horn Gyula, amit pénzügyminisztere, jóval óvatosabban bár, de megerősített.
Kisebb vita bontakozott ki a munkaadók és a kormány között az idei évre tervezett 2,5 milliárd dolláros exportnövekedés megítélésében. Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek az összegnek több mint felét két óriáscég – az IBM (1 milliárd) és a Philips (0,6 milliárd) – kiviteli forgalma adja, ezért szükség volna a kis- és középvállalkozások erőteljesebb felzárkóztatására. Még látványosabbá vált a véleménykülönbség a külkereskedelmi hiány összetételének boncolgatásakor. Széles értesülései szerint a 3 milliárd dolláros különbözet 97 százalékát külföldi tulajdonú vállalkozások “termelik”. Medgyessy erre reagálva elmondta: a Privatizációs Kutató Intézet munkatársai által végzett felmérés szerinte nem teljesen helytálló, de konkrét adatokat nem közölt.
A GYOSZ elnöke a társasági adó magas mértékét is kifogásolta. Mint mondta, évente 2 milliárd dollárral szegényebb az államkassza, mivel a hazai ipar 80 százalékát tulajdonló külföldiek a nyugati átlaghoz képest háromszoros nyereségadó-mérték miatt az import túlszámlázásával védekeznek. Ezért célszerűnek tartaná a jelenlegi 36 százalékos adót 12-13 százalékra csökkenteni. Medgyessy válasza: az adókulcs csak akkor 36 százalék, ha a tulajdonos kiveszi a vállalkozásából a nyereséget – egyébként 18 százalékot kell az államnak befizetni.
A munkavállalói oldal arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági növekedéssel a teherviselési arányokon is változtatni kell. A jövő évre szóló béralkuk nyitányának is tekinthető találkozón elhangzott, hogy a reálkeresetek várhatóan 1 százalékkal emelkednek. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) máris jelezte, hogy nem vár nyugodt vakáció a kormány és a munkaadók képviselőire: a közszféra jövő évi bérnövekedését a SZEF csak a versenyszférában ajánlott 16 százalékos maximum felett tudja elképzelni.
