A válság tényét elismerő első lépés az volt, amikor április derekán Klaus kénytelen volt – a magyar Bokros-csomaghoz sok tekintetben hasonló – megszorító programot bejelenteni.
A megszorító intézkedések egyébként indokoltak voltak, és szükséges önvédelmi lépéseknek számítottak. A cseh folyó fizetési mérleg deficitje már 1996-ban a GDP 8,6 százalékára rúgott. A bécsi nemzetközi gazdaságkutató intézet (WIIW) prognózisa szerint 1997-ben elérheti a 9,5 százalékot, és még 1998-ban is 9-10 százalék között lesz. Ezzel párhuzamosan a külkereskedelmi mérleg hiánya az óriási importtöbblet következtében 1996-ban meghaladta a GDP 11 százalékát, és a bécsi intézet prognózisa szerint 1997-ben 12 százalékot tesz majd ki, hogy azután 1998-ban a most bejelentett intézkedések folytatásának hatásaképpen visszakapaszkodjék 10 százalékra.
Májusra mindez megingatta a dollár-márka valutakosárhoz kötött és eredetileg mindössze plusz-mínusz 1 százalékos lebegtetési sávot előirányzó korona helyzetét. A kockázatot a pénzügypolitika már tavaly érzékelte, amikor a lebegtetési sávot 15 százalékra bővítette. 1997 februárjának közepén a korona még több mint 5,5 százalékos felértékelődést mutatott a dollár-márka valutakosár középszintjéhez képest, ekkor azonban két hónap alatt 5 százalékkal zuhant a cseh valuta piaci értéke; voltaképpen ez kényszerítette ki az áprilisi megszorító intézkedéseket. Május közepére tovább esett a korona, és ekkor kezdődött a legfrissebb szükségintézkedések sorozata: május 16-án a jegybank 12,4-ről 12,9 százalékra emelte a repokamatot. Az intervenció azonban csak nagyon mérsékelt eredményt hozott, és a korona árfolyama továbbra is 3,5-4 százalékkal a középvonal alatt maradt. Ekkor a jegybank, azonnali hatállyal, 14-ről 50 százalékra emelte a lombardhitelek kamatát. Ez az intézkedés már komolyabb eredményt hozott: a középárfolyamhoz képest mínusz 2,6 százalékra erősödött a korona. Május 19-én azonban ismét lejjebb (mínusz 2,9-mínusz 3,1 százalékra) csúszott. Ekkor a jegybank 12,9-ről 45 százalékra emelte a repokamatot. Ennek hatásaképpen a cseh valuta mínusz 2,8 százalékra erősödött, és május 22-ig 2,2-2,8 százalékkal maradt el a dollár-márka kosárral szembeni középárfolyamtól.
A korona helyzete elsősorban azért tekinthető ingatagnak, mert kiszámíthatatlan az egyre erősödő spekulatív tevékenység hatása az árfolyamra. Aligha véletlen, hogy ezt érzékelve a cseh jegybank május 21-én a már felemelt kamatlábú lombardhitelek összegét a hitelfelvevő kereskedelmi bank tőkéjének egy adott százalékában maximálta.
A nemzeti bank elnöke, Tosovsky legutóbb úgy nyilatkozott: nincs semmi ok arra, hogy változtassanak a dollár-márka kosárhoz kötött koronaárfolyam politikáján. Vannak azonban olyan vélemények, amelyek szerint ha a központi bank nem szánja el magát egy ellenőrzött mértékű devalválásra, akkor az utóbbi évben 12 százalékkal zsugorodott devizatartalékokat a korona folyamatos támogatása rendkívül megterhelheti. Ebben az esetben a folyamat már kényszerű és nagyobb arányú devalvációhoz vezethet, s ez spekulációs rohamot válthat ki a koronával szemben.
Ennek veszélyes előszelei a múlt hét végén már elérték Prágát. A cseh jegybank radikális intézkedésekre kényszerült azt követően, hogy a korona árfolyama a külföldi spekulánsok rohama következményeként 6,4 százalékkal a középárfolyam alá süllyedt, vészesen megközelítve a központi bank által meghatározott 7,5 százalékos lebegtetési sáv minimumát. Így múlt csütörtökön a cseh nemzeti bank megállapodott a legnagyobb kereskedelmi bankokkal, hogy azok a hitelnyújtás megtagadásával korlátozzák a külföldiek működését a prágai pénzpiacon. A központi bank felfüggesztette a lombard-hitelezést, és 75 százalékra emelte az egyhetes repohitelek kamatát. Egyúttal az elmúlt héten háromszor közvetlenül koronavásárlással is megtámogatta a nemzeti valutát. Egyes becslések szerint a hétvégi utolsó intervencióra 1 milliárd dollárt fordított a prágai központi bank, összesen pedig 2-3 milliárd dollárra teszik a beavatkozás költségeit. Mindezeknek köszönhetően a hét végére a középárfolyam alatt 3,5 százalékra stabilizálódott a korona, ám a lakosságot ez nem nyugtatta meg.
Pénteken a Reuter szerint Prága belvárosában elfogyott az amerikai dollár és a német márka. Az előbbiért 31 koronát, az utóbbiért 18-at kellett fizetniük a vásárlóknak, akik egy hónappal ezelőtt még 27, illetve 16 és fél koronás árfolyamon juthattak dollárhoz, illetve márkához.
