A szerződő felek szerint hazánkban mindeddig egyedülálló kollektív szerződés született, a megállapodás ugyanis egy egész szektornyi dolgozót, összesen 300 ezer munkavállalót érint. Információink szerint az ügylet hátterében az áll, hogy az Iparszövetséghez tartozó cégek jelentős része bérmunkában dolgozik, így számukra létfontosságú, hogy a megrendeléshez rugalmasan tudjanak alkalmazkodni. A Munka Törvénykönyve azonban a túlmunka maximális mértékének általuk szükségesnek tartott szintjét már több munkaadóra kiterjedő kollektív szerződéshez köti. Ám a szervezet tagjainak eddig nem volt kivel szerződniük, hiszen az ipari szövetkezetekben nem működtek szakszervezetek. Ilyen helyzetben ezeknek a munkaadóknak egy munkaügyi ellenőrzés során ma már jelentős összegű bírságtól kellett tartaniuk. Ezt megakadályozandó, az Iparszövetség sajátos módon maga kezdett tárgyalásokat a szakszervezeti konföderációkkal arról, hogy azok a kollektív szerződés fejében kezdjék meg működésüket az OKISZ-tagoknál. Végül az autonómokkal sikerült megállapodniuk, akik megalakították új tagszakszervezetüket, s az megkezdte a szervezőmunkát az Iparszövetség tagvállalkozásainál, egyszersmind megkötötte a kollektív szerződést az OKISZ-szal. A túlmunka felső határát a felek 300 órában határozták meg. Az érintett munkaadóknál a napi munkaidőnek hat hónap átlagában kell megfelelnie a nyolcórás előírásnak. A munkaadók ezzel szemben vállalták, hogy 200 forinttal növelik a mindenkori minimális bér mértékét, és fél százalékkal nagyobb béremelést ajánlanak az ÉT által javasoltnál.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
