Gazdaság

TARTÓS ÁLLAMI TULAJDON – Leszorító hatás

Visszavonulási szándékot tükröznek a tartós állami tulajdon mértékének módosításáról kiszivárgott információk. A privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter javaslatával viharos politikai fogadtatásra számíthat, abban ugyanis vélhetőleg a stratégiai állami részesedek minimalizálása szerepel.

Kinevezése óta folytat tárgyalásokat a tartós állami tulajdoni részesedések átalakításáról Csiha Judit tárca nélküli miniszter. Tavaly őszi hivatalba lépése idején a miniszter asszony szakmai körben már tesztelt egy tervet (Figyelő, 1996/50. szám). Annak lényege az volt, hogy általában a stratégiai állami tulajdonrészeket viszonylag magasan tartsák. A kormányzati törekvések 1996 végén még arra irányultak, hogy egyes kiemelkedő energetikai társaságok (például a Paksi Atomerőmű Rt. vagy az MVM Rt.) esetében kifejezetten növeljék az állami befolyást, míg a regionális energiaszolgáltató cégek esetében egy szavazatelsőbbségi részvényre korlátozták volna az állami tulajdont. Az állami tulajdonrész emelését tervezték az MFB Rt.-nél és az Antenna Hungáriánál is.

Fél évvel a tervek elkészítése után arról jelent meg sajtóbéli találgatás (Népszabadság, 1997. május 20.), hogy az ÁPV Rt. már nem támogatja az állami hányad növelését az Antenna Hungária esetében, belemenne viszont a Matáv Rt.-ben az egy szavazat elsőbbségi részvény megtartásába. A most megszellőztetett elképzelések között nem szerepel utalás az energetikai társaságokra. Parlamenti körből származó értesülés szerint e cégek esetében nincs egységes kormányzati szándék az állami tulajdonrészek csökkentésére. Ez a kódolt konfliktus várhatóan elodázza a törvénymódosítás egyébként júniusra tervezett benyújtását az Országgyűlésnek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik