A tavalyi első negyedévesnél 18 százalékkal magasabb, reálértéken tehát nagyjából szinten maradó 5,53 milliárd forintos nettó árbevételről számolt be a Prímagáz negyedéves jelentésében. Ugyanakkor az értékcsökkenési leírás, illetve az egyéb működési ráfordítások drasztikus: 50, illetve 40 százalékos emelkedése miatt a társaság 550 milliós üzemi eredménye 12 százalékkal elmarad a tavalyitól, a 394 milliós adózott eredmény pedig mindössze 1 százalékkal emelkedett.
A bruttó fedezet (a nettó árbevétel és az értékesítés önköltségének különbsége) az időközben 43 százalékkal emelkedő világpiaci gázárak ellenére továbbra is a tavalyi, kedvező 40 százalékos szinten maradt. A stagnáló hazai palackosgáz-piacon a Prímagáz nem emelt árat, ezért hosszabb távon – amennyiben költségeinek emelkedését a jövőben sem hárítja át teljes mértékben a fogyasztókra – a jövedelmezőség csökkenésére lehet számítani. A Mollal kötött megállapodás miatt ugyanakkor a világpiaci árak emelkedése közvetlenül még nem érezteti hatását a beszerzési ár növekedésében, ezért volt lehetséges az áremelés elhalasztása.
Az értékcsökkenési leírás 50 százalékos, 60 milliós emelkedése a társaság jelentős beruházásainak, többek között gáztárolók létesítésének köszönhető, az egyéb költségek emelkedése pedig a palackbevizsgálás és -javítás költségeinek időbeli elhatárolásából ered. Nem lehetetlen az sem, hogy ebben a tételben szerepel a tavaly ősszel a Fogyasztóvédelmi Felügyelet vizsgálatai nyomán a fogyasztói bizalom visszanyerése céljából elhatározott, januárban az idei évre vonatkozóan 200 milliósra becsült beruházások egy része.
A működési költségek harmadik legnagyobb csoportja, a személyi jellegű költségek első ránézésre igen kedvezőnek tűnő 10 százalékos emelkedése mögött az húzódik meg, hogy a szellemi dolgozók béremelésére csak április 1-jétől került sor, ez a tétel tehát csak a második negyedévtől jelenik meg.
A tavalyi, névértéken 400 milliós tőkeemelés következtében kedvezően alakult a társaság pénzügyi eredménye. A szaldó ugyan még mindig negatív, de az 1996-os 87 millióról 69-re csökkent a pénzügyi műveletek vesztesége.
Az előző évihez képest enyhe időjárás következtében aránytalanul, 91 százalékkal megnövekedtek a (gáz)készletek, és nem elhanyagolható mértékben, 44 százalékkal emelkedett a vevők tartozása is. A rövid lejáratú hitelek 18 százalékos növekedésével szemben mindössze 12 százalékkal emelkedett a pénzeszközök állománya, ami alighanem részben összefügg a fogyasztók megnövekedett hitelezésével.
Az előbbi, némi bizonytalanságot keltő számok tükrében érthető a – szokásosnál magasabb, 17,5 százalékos osztalékot megszavazó – közgyűlés idején még 12 500 forintos tőzsdei árfolyam időközben bekövetkezett 1200 forintos süllyedése.
