Az iparűzési adó szabályait ugyan a termelő cégek régóta ostorozzák, de Alkotmánybírósághoz most fordul először egy képviselőjük. A lapunknak nyilatkozó Pintér András, a Nemzetközi Divat Kft. ügyvezetője a héten elküldött beadványában azt kéri a taláros testülettől, hogy semmisítse meg a helyi adókról szóló törvényben az iparűzési adó megállapítási szabályainak egyikét. Az ugyanis szerinte sérti az alkotmányban megfogalmazott jog- és esélyegyenlőséget, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányos közteherviselést és a verseny szabadságát. A vitatott jogszabályhely szerint az adó alapját jelentő nettó árbevétel csökkenthető az eladott áru beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével. A törvény nettó árbevételt meghatározó rendelkezéseit, illetve az azok által hivatkozott számviteli törvény szabályait alkalmazva azonban a kereskedelmi és szolgáltató cégek gyakorlatilag a nettó árrésük alapján adóznak, míg a termelő vállalkozások a teljes nettó árbevételük után fizetik az iparűzési adót. Ezzel Pintér szerint hátrányosan különböztetik meg a gyártókat, hiszen azok közül sokan az alapanyagot, félkész terméket idegen forrásból szerzik be. Azok értéke így megjelenik a nettó árbevételükben, de előállításuk haszna nem a vásárló cégeknél jelentkezik, viszont azok is megfizetik érte az iparűzési adót, hasonlóan ahhoz, akitől beszerezték. A cégvezető szerint ez nem tudható be a jogalkotó széles körű mérlegelési jogába, ellenben sérti az alkotmányban megfogalmazott elveket.
A beadványban nem szerepel ugyan, de Pintér András a kamarai tagdíj megállapításának a fentiekkel megegyező módját is sérelmezi. Levelére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara azt válaszolta, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően állapította meg a kamarai tagdíjat. Ő azonban azt kéri számon a köztestületen: miért nem lépett fel a tagjai között esélyegyenlőtlenséget szülő szabályozás megváltoztatása érdekében, és miért nem alkalmaz, mérlegelési lehetőségeivel élve, arányos tagdíjat.
A Pintér-beadvány alkotmánybírósági sorsa ugyan bizonytalan, de az iparűzési adó mértéke várhatóan egyre növekvő elégedetlenséget okozhat. Mind több önkormányzat ismeri fel ugyanis az ebben az adófajtában rejlő bevételi lehetőségeket: a Pénzügyminisztérium adatai szerint 1997 elejétől a korábbinál 28 százalékkal több, immár 1437 önkormányzat vetett ki iparűzési adót.
