Két újabb bank csatlakozott az FHB megalapítása iránt érdeklődők köréhez – jelentette be Tömpe István, a Jelzálog Hitelintézetet Előkészítő Rt. elnöke. A Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Fejlesztési Bank, a Mezőbank és a Postabank mellé esetleg társulni szándékozó hitelintézetek kilétét azonban az elnök nem fedte fel. Amennyiben az rt. tagjai mellett ezek is részt vesznek a várhatóan június végi megalakulásban, úgy az FHB alaptőkéjét 4 milliárd forint körülire szeretnék feltornászni. Az eredeti tervben – az állam ötvenszázalékos részvállalása mellett – a törvényi előírásnak éppen megfelelő 3 milliárd szerepelt (Figyelő, 1997/19. szám). Minthogy azonban, legalábbis eleinte, az FHB tevékenységét az alaptőke terhére lesz “kénytelen” folytatni, annak mértéke igencsak meghatározó.
A németországi modellt követő törvény alapján a tevékenységét várhatóan az ősszel megkezdő FHB jövőre és azután beindítja úgynevezett securitization programját, melynek keretében más intézményektől hitelcsomagokat vásárol, miközben értékpapírcsomagokat ad el. A bank hitelportfóliójában kiegyensúlyozottságra törekszik. Követve a nyugati trendeket, melyek a mezőgazdasági hitelezést mindinkább háttérbe szorítják, idővel az FHB is “vegyíteni” óhajtja az agrár-kockázatokat más ingatlanok – lakások, üzletek, szállodák – jelzálog-hitelezésével. Elsőre azonban a közepes és annál nagyobb mezőgazdasági termelők lesznek soron; azok tehát, akik kölcsönre és nem pusztán támogatásra szorulnak. A hitelezéshez is szükség volna azonban az állam támogatására, aminek módjára egyébként a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) előírásainak megfelelő javaslatokat az agrártárca már kért a bankoktól.
A mezőgazdaságban a következő években 50-75 milliárd forintnyi tőkére lenne szükség, ami évi 10-15 milliárdnak felel meg – állítja Hegedűs Éva, aki a majdani banknál a kockázatkezelés felelőse lesz. A termőföldekre nyújtható hitel összege a földállomány és -érték alapján becsülve szerinte ma 40-50 milliárd forint. Ezt az ingatlanban lekötött vagyont kívánja a földjelzálog-hitelintézet aktivizálni: hosszú lejáratú hiteleket nyújtani – kölcsönei 80 százalékának legalább ötéves futamidejűnek kell lennie -, és szintén hosszú futamidejű jelzálogleveleket kibocsátani. (Jelenleg a mezőgazdaság számára nyújtott éven túli hitelek állománya 40 milliárd forintra rúg – ennek negyedét, mint grafikonunkból is kiderül, az elmúlt évben vették fel.)
Mindehhez meg kell születnie a hitelbiztosíték értékének becslési irányelveiről szóló rendeleteknek – ennek hiányában működési engedélyt sem kaphat a bank. Emellett a végrehajtási és regisztrációs szabályok is módosításra várnak, oly módon, hogy a jelzáloggal fedezett hitelek a kielégítési sorrendben előre kerüljenek. Ugyancsak a megválaszolandó kérdések között szerepel a haszonbérlet ügye, melyről az igazságügyi tárca május végéig készít tervezetet a kormány számára. Ebben a hírek szerint szerepel majd az üzleti haszonbérlet elve, ami alapot adna az így művelt földek jelzálog-hitelezhetőségéhez. A bérbeadó oldaláról ez azt jelentené, hogy a föld eladható volna, ám csak a bérlőt védő feltételek teljesülése mellett. A bérlőnek ugyanakkor vállalkozásszerűen kellene “működnie”, a haszonbérletet pedig be kellene jegyeztetni.
