Az OTP-nek a hazai bankok közötti előkelő helyzetét jelzi, hogy tavalyi mérlegfőösszege több mint három és félszer haladja meg az e tekintetben a képzeletbeli dobogó második fokára fellépett Postabankét. Így az sem rendítette meg különösebben – Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szavaival – az ország legnagyobb univerzális bankját, hogy tavaly valamennyi üzletágát figyelembe véve összességében körülbelül 1 százalékot veszített piaci részesedéséből. Ennél ugyanis a Nádor utcai központban sokkal többre értékelik – s talán nem csak jobb híján – a minőségi javulást.
Az alacsony mértékű piaci térvesztés mellett a források is csak 17,1 százalékkal, azaz az inflációnál kisebb mértékben növekedtek. Ezen belül az ügyfelek betéteinek több, mint 80 százalékos gyarapodása tűnik imponálónak, ami jórészt a lakosság hevesebb elhelyezési kedvének köszönhető. Az eszközök összetételében nem történt jelentős változás: azon belül például az ügyfelek hitelei és az állampapír-kihelyezések egyaránt 26-26 százalékkal részesednek. Ám míg az előbbi tételen belül csökkentek a lakásvásárlási és -építési, valamint az önkormányzati hitelek, addig a vállalatok több kölcsönben részesültek.
A kamatok elmúlt évi jelentős mérséklődésének köszönhetően a betétek és a hitelek “ára” között óhatatlanul szűkülő rés magyarázza, hogy az OTP Bank bevételeinek növekedésében a nem kamatjellegű bevételek gyarapodása dominált (55,9 százalék), ettől messze elmarad a kamatjellegű bevételek (11,2 százalék) bővülése. Ebből is látható, hogy a bank szolgáltató jellege domborodott ki – magyarázta Csányi a törzs- és az elsőbbségi részvényeseknek, akiknek a bank adózott eredményéből e célra elkülönített 3,2 milliárd forintból 12 százalékos osztalék jutott. Ám az elnök-vezérigazgató sem járt rosszul: az igazgatóságba beválasztott két új taggal (a volt országos rendőrfőkapitány Pintér Sándorral, valamint a tb-önkormányzatot képviselő Szeremi Lászlónéval) együtt újabb öt évre szóló megbízatást kapott.
A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) elnök-vezérigazgatója, Erdei Tamás a piaci növekedésben is testet öltő, erőteljesen bővülő üzleti aktivitásról és az eredmény ugrásszerű növekedéséről tájékoztatta részvényeseit, elégedetten nyugtázva: az MKB továbbra is a hazai bankok élmezőnyébe tartozik.
A bank üzleti aktivitását és tőkebázisa erősítését a jövedelmezőség korábbinál lényegesen magasabb szintje mellett tudta megvalósítani. Ezt jelzi, hogy a 30 milliárd forintot meghaladó saját tőkére vetített adózott eredmény 23 százalékról 28 százalékra gyarapodott.
A kedvező eredményekből – az elmúlt évekhez hasonlóan – a bank részvényesei is részesülnek: az A sorozatú törzsrészvényesek 12, a B sorozatú elsőbbségi részvényesek 14, míg a C sorozatú elsőbbségi részvényesek 12 százalék osztalékhoz jutnak.
Valószínűleg rémálmaikban sem gondolták a Budapest Bank vezetői és főbb tulajdonosai, hogy éppen az osztalék kifizetése körüli javaslat hagy ezúttal keserű szájízt az éves közgyűlés résztvevőiben. Az 1995-ös 12 milliárd forintos állami tőkejuttatás után az elmúlt évben a privatizációs szerződése és leánybankja, a Polgári Bank eladási miatti “ügyek” okán amúgy is meggyötört menedzsment azt remélte, hogy a törzs- és elsőbbségi papírokra indítványozott 12 százalékos osztalék kivétel nélkül valamennyi tulajdonos tetszését elnyeri. Előbbiekét elsősorban azért, mert hasonló “élményben” utoljára öt évvel ezelőtt volt részük. Utóbbiakat pedig azért, mert a szabályok szerint számukra 8 százalékban limitált osztalék helyett – szintén ötévi kényszerszünet után – ezúttal másfélszer többet tehetnek zsebre. Ám az elsőbbségi részvényesek szívesen lemondtak volna e kegyről, ha a BB – a társasági törvény szerint – az első osztalékfizetés évében visszamenőleg is rendezi tartozását, mondván: ötször 8 százalék nagyságrendekkel több egyszer 12-nél. Mivel azonban az igazgatóság máshogy értelmezte a jogot, az ügy – amint azt az egyik kisrészvényes sebtében jelezte is – valószínűleg a bíróságon folytatódik.
Ilyen körülmények között nyugtázta hát Singlovics Béla vezérigazgató a BB első teljes privatizált évének – az osztalékfizetés tényében is megmutatkozó – eredményeit. Mindenekelőtt azt, hogy a mérlegfőösszeg 6 százalékos gyarapodása mellett a bank tőkehelyzete ismét erősödött. Tovább javult a portfolió minősége, nem utolsósorban a bankcsoportból tavaly állami segédlettel eltávolított Polgári Bank kikerülésével (ennek részleteit taglalja írásunk a 14-18. oldalon). Figyelemre méltó az is, hogy – miközben a betétállomány növekedett – a bank likviditási mutatója az elmúlt év egészében tartósan 30 százalékon állt.
