Az EIB eddig 14 projekthez összesen 872 millió ecu értékben nyújtott hiteleket Magyarországnak (Figyelő, 1997/18. szám). Ebből összesen 448,6 millió ecut hívtak le. (Információink szerint – a támogatott beruházási programok közül egyedüliként – az OTP Önkormányzati Hitelkeretéből még egyetlen forintot sem használtak fel.)
A mostani látogatás egyik legfontosabb eredménye, hogy Brian Unwin, az EIB igazgatóságának elnöke 120 millió ecus, a MÁV vonalhálózatának korszerűsítését célzó kölcsönről írt alá szándéknyilatkozatot – egyelőre azért csak azt, mert a vasúttársaság modernizálását előirányzó kormányzati döntés még várat magára. Magyar szempontból kézzelfogható eredmény az is, hogy az EIB a jövőben – a pontos időpont egyelőre nem ismeretes – 20 milliárd forint értékben kötvényeket bocsát ki. (Az akció fő szervezője az ING Baring Rt. lesz.) Az így szerzett forintforrásokat a bank később – a jegybanki alapkamaton történő refinanszírozás helyett – beruházásokba forgatja majd vissza.
Az, hogy az EIB a jövőben milyen mértékben vállal részt az itteni projektek finanszírozásából, alapvetően az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Bizottságától (Ecofin), az EIB egyfajta jegybanktanácsaként működő szervezettől, valamint a magyar projektek kidolgozottsági szintjétől függ. Uniós csatlakozásunk belátható közelségbe kerülése azonban minden bizonnyal fokozza majd az EIB itteni szerepvállalását. Miután az EBRD kedvezményes hiteleinek célországai a jövőben inkább a tőlünk keletre elhelyezkedő államok lesznek, a magyar illetékesek azt remélik: az EIB fokozatosan az ország “házibankja” lesz. Mindez azonban – teszi hozzá Báger Gusztáv, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője – csak a garanciális hitelekre vonatkozik, piaci alapon az EBRD továbbra is nyújt majd forrásokat hazánknak.
Az EIB, illetve a közép- és kelet-európai országok közti, 1994-ben kötött keretmegállapodások szerint a bank minden olyan beruházásnál, ahol a kölcsönt felvevő intézmény nem a kormány és a jegybank, hitelnyújtását állami garanciavállaláshoz köti. A legfrissebb tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a központi garancia kiváltható, ha a hitelfelvevő banknak olyan külföldi tulajdonosa van, amely hajlandó vállalni a “kezességet” – az ebbéli szigorúság tehát a jövőben remélhetőleg oldódni fog. Az idén egyébként új keretmegállapodás esedékes hazánk és az EIB között, amely újabb három évre rögzítené a hitelkeretet.
