A korábbi években a hazai szoftverállomány mintegy 85 százalékáról becsülték, hogy illegális, kézen-közön másolt példány. A tavalyi esztendőről a BSA (Business Software Alliance), a nagy szoftverházak által a kalózkodás ellen létrehozott nemzetközi szervezet szakértői már valamivel kedvezőbb, 73 százalékos arányt említenek. Ez persze még mindig jóval rosszabb az egyesült államokbeli 30-35 vagy a nyugat-európai 50 százaléknál.
Míg korábban – éppen a számítógépes programok tulajdonlása terén jellemző összevisszaság miatt – a nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégek nálunk nem is igen vállalkoztak afféle, Nyugaton gyakorta nyújtott szolgáltatásokra, hogy a vállalati szoftverállományt számba vegyék, átvizsgálják, újabban kifejezetten ajánlják ezt a magyar vállalatoknak. Egy-egy ilyen átvilágításhoz hozzátartozik például a vállalati szoftverek és hardverek leltározása, a számlák, licencek összevetése a gépeken lévő programkészlettel, javaslatok tétele a jogtiszta helyzet elérésére, a vállalati szoftvergazdálkodási szabályok kialakítására stb. Egyik nagy könyvvizsgáló cég szakértője a szolgáltatásait ajánló levélben egyenesen úgy fogalmaz, hogy “a szoftverhasználat ugyanolyan üzleti kockázatot hordoz, mint például a kereskedelmi hitel nyújtása”.
Az is tény, hogy nemcsak neves auditorházak kezdtek el foglalkozni ezzel, hanem más cégek is. A BSA éppen ezért – a versenytörvény paragrafusait figyelembe véve – egy követelményrendszer felállítását tervezi annak meghatározására, hogy milyen feltételekkel végezhet valamely cég szoftver-jogtisztasági auditálást. Ennek az etikai normarendszernek egyik pontja a tervek szerint az lesz, hogy a szoftverek forgalmazásával is foglalkozó cégek ne végezzenek ilyen jellegű auditálást, tanácsadást, hiszen ez visszaélésekre, megtévesztésre adhat lehetőséget.
A magyar hatóságok is egyre több jogi eljárást kezdeményeznek a szoftverkalózkodás ellen. A mind ez idáig talán legnagyobb port kavart, 1995 őszén, Győrben és környékén szervezett szoftverrazziák – összesen 49 cégnél, intézménynél tartottak házkutatást a gazdasági rendőrség emberei – során feltárt esetek gyanúsítottjai a közeljövőben kerülnek bíróság elé, miután az illetékes ügyészség benyújtotta a vádiratot a Győri Városi Bírósághoz. A 19 gyanúsított egyike illegális szoftverforgalmazó, többségük azonban vállalati vezető, akiket a cégüknél használt feketemásolatok miatt vonnak kérdőre.
A BSA magyarországi irodája egyébként “forró drótot” üzemeltet, amelyen kérdezni is, bejelenteni is lehet. A szervezettől kapott tájékoztatás szerint 1996-ban 431-en hívták fel ezt a bizonyos telefonszámot. Az idei első negyedévben – minden bizonnyal a telefonszám reklámozásának is köszönhetően – alaposan megnőtt az aktivitás: 480 hívás futott be. Köztük olyanok is, amelyben azt jelezték, hogy konkurensük illegálisan használ számítógépprogramokat, s ezzel jogosulatlan versenyelőnyt szerez, hiszen nem kell beépítenie szolgáltatásai árába a szoftvert.
Jelenleg is több városban folyik rendőrségi nyomozás szoftverlopási ügyekben, így például Pécsett, Tatabányán, Székesfehérváron, Hajdúszoboszlón, Kiskőrösön és Szolnokon. Több helyütt magánnyomozók is ellenőrzik a szoftverárusítókat. Ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a szoftverforgalmazással, a feketemásolatok terjedésével kapcsolatban szó sincs bűnszövetkezetekről. Az okok egyszerűen abban keresendők, hogy a magyar vállalatok és magánemberek tőkeszegények; egyszerűen kevés a pénzük szoftverek vásárlására. Ez persze nem mentség a törvényszegésre: arra, hogy a több százezer forintos szoftvert még azok a “fehérgallérosok” is illegálisan, feketén másolják, akiknek az ehhez szükséges pár száz forintos floppykat eszükbe sem jutna ellopni.
