Fokozódó nyugtalanság lett úrrá a csehországi tőkepiacokon az utóbbi napokban. A korona árfolyama, tíz hónapja először, a múlt héten többször is tartósan a leértékelési sávban állapodott meg. Múlt szerdán a prágai tőzsdén egy márka 17,746, egy dollár 30,72 korona volt záráskor, azaz a korona közel 1,9 százalékkal ért kevesebbet a jegybanki devizaárfolyamnál. A korona árfolyamkosara 65 százalékban a márkából és 35 százalékban a dollárból tevődik össze, a lebegtetési sáv 7,5 százalék.
Vaclav Klaus a nyilvánosság előtt következetesen azt hangoztatta, hogy semmi sem indokolja a gazdasággal kapcsolatos pesszimizmust; szerinte a borús előrejelzések túlzottak. A külföldi befektetőket azzal vádolta, hogy lekezelő stílusban és dogmatikusan bírálják a prágai tőzsdét, de elismerte, hogy a tőke újbóli beáramlása érdekében cselekedni kell.
A múlt héten bejelentett gazdaságpolitikai programcsomag mutatja, hogy a kormány a látszólagos optimizmus ellenére nem ül tétlenül. A gazdaságpolitikai irányváltás érdekében megfogalmazott intézkedések legfontosabb eleme az államháztartás rendbetétele. A terv az állami költségvetés idei évre tervezett kiadásainak mintegy 5 százalékos csökkentésével számol, ami mintegy 25,5 milliárd koronát jelent. Az idei cseh költségvetés a kiadási és a bevételi oldalon egyaránt 549,1 milliárd koronát irányoz elő. Március végére azonban a költségvetési hiány már elérte a 8,52 milliárd koronát, s ez szükségessé tette a módosítást.
“Reméljük, hogy ezek az intézkedések lefékezik a gazdaság fejlődésében jelentkező bizonyos aránytalanságokat, és visszafordítják a gazdaság fejlődésének lelassulási folyamatát” – nyilatkozta Klaus, egyben elismerve, hogy “az intézkedések fájdalmasak lesznek”.
A gazdaságélénkítő intézkedéscsomag sem a korona leértékelésével, sem pedig a pótvám általános bevezetésével nem számol. “Az árfolyam-politikába való beavatkozást nem tartjuk értelmesnek. A korona lebegési sávja teljesen elegendő” – jegyezte meg Klaus, majd hozzátette, hogy ez a kérdés egyébként is a Cseh Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik.
A költségvetés bejelentett 5 százalékos csökkentése egyebek között az állami szférában dolgozók bérnövekedésének lényeges lelassulását okozza. A kabinet elhalasztotta a nyugdíjak júniusban esedékes kiigazítását is. A beruházásokra fordítandó összeg 20 százalékkal lesz alacsonyabb az eredetileg tervezettnél, kivételt csak a hadsereg beruházásai képeznek.
A külkereskedelem egyre mélyülő hiányát, amely a tavalyi év végén 160 milliárd koronát tett ki, Klausék a behozatal megnehezítésével kívánják csökkenteni. Ezentúl például az élelmiszerek és fogyasztási cikkek importőreinek úgynevezett behozatali letétet kell elhelyezniük az arra kijelölt bankban, s csak azt követően tudják az üzletet lebonyolítani. Ez a pénz a behozatal értékének 20 százalékát tenné ki, s 180 napig maradna kamat nélkül a bankban.
A kormány szigorítani fogja a tőkepiac ellenőrzését, és a gazdasági bűnözés visszaszorítására külön ügynökséget hoz létre. Szigorúbb lesz az állam az adóbeszedés területén is. Ugyanakkor a vállalkozások ösztönzésére a kormány jogi személyek esetében az eddigi 39 százalékról 35 százalékra csökkentette a hozzáadottérték-adót, fizikai személyek esetében pedig növeli az adómentes alap nagyságát. Növekszik viszont a dohányárura, az alkoholra, a benzinre és a motorolajra kivetett forgalmi adó, ami ezen áruk árának növekedésével jár.
Klaus szerint a kormány sikernek tartaná, ha az elfogadott intézkedéscsomag hatásaként a gazdasági növekedés az idén elérné a tervezett 5,4 százaléknak a felét.
