s az határozatképtelenné vált.
Az önkormányzat és a pénztár vezetői közötti viszony megromlása korántsem új keletű; igaz, a nyilvánosság csak a március végi közgyűlésen kirobbant heves nézeteltérés nyomán értesülhetett arról, hogy Cser Ágnes főigazgató és Simsa Péter EÖ-alelnök nem a legteljesebb egyetértésben osztják meg egymás között a honi egészségbiztosítás zűrös ügyeinek intézését. A Cser Ágnes ellen most felhozott elnökségi vádakat számos önkormányzati tag azért is furcsának találta, mivel egy korábbi közgyűlésen, múlt évi tevékenysége elismeréseként, még jutalmat szavaztak meg a főigazgatónak.
Mint korábban már hírül adtuk, az EÖ elnöksége és személyesen Simsa Péter azzal vádolta Cser Ágnest, hogy munkája során nem tartja be a közgyűlési határozatokat, túl sokat foglalkozik egyes múltbéli ügyekkel, s nyilatkozataival sokat ártott az önkormányzatnak. A főigazgató asszony ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy egyesek számára láthatóan kényelmetlen az általa az OEP-nél megkezdett rendteremtés, a “kemény kéz” politikája, s az elnökség számos tagját kínosan érintette az országos vényellenőrzési rendszer (over) körül kirobbant skandalum is.
Az egészségbiztosítás nehéz helyzetét jelzi, hogy már az első negyedévben sikerült túllépni az egész évre tervezett hiányt (ez mellesleg a költségvetés sarokszámainak megfogalmazóit is minősíti). Kökény Mihály népjóléti miniszter ezek után, élve a tb-önkormányzatok feletti ellenőrzési jogával, vizsgálatot rendelt el az EÖ-nél és az OEP-nél. A vizsgálat kiterjed a gyógyszerrendelést és -felhasználást nyomon követő ellenőrzési rendszer helyzetére és az önkormányzatok 1996-97. évi vagyongazdálkodására. Azt is szeretnék kideríteni, hogy miként működtették az önkormányzatnak juttatott vagyont, s hogy mire lehetne kicserélni annak egyes elemeit. A miniszter szerint a vizsgálat kizárólag a járulékfizetők érdekeit szolgálja, s nem része a főigazgató asszony elleni támadássorozatnak; mi több, a népjóléti tárca vezetői nem értenek egyet a Cser Ágnes felmentését célzó kezdeményezéssel, amelyet a miniszter személyes jellegű konfliktussal magyarázott.
Ilyen előzmények után az önkormányzat elnökségének hétfő reggeli ülésén a tíz jelen lévő tagból kilenc javasolta a főigazgató felmentését, ám az elnökség a közgyűlésen nem tudta “átverni” akaratát. A zárt közgyűlésről ugyanis éppen egy tucatnyi tag kivonult, ekképpen a közgyűlés határozatképtelenné vált. A “disszidensek” (egyikük, Szepesi András, a Magyar Agrárkamara delegáltja vissza is adta mandátumát) élesen elítélték a bent zajló személyeskedő vitát, amelyet az önkormányzatiság megcsúfolásának neveztek. Egy másik kivonuló (Mikola István, a Magyar Munkaadók Szövetségének delegáltja) a történtek mögött az MSZOSZ-delegáltak szervezett akcióját sejtette. Hogy efféle törésvonal is húzódik az önkormányzatban, azt az is jelzi, hogy a kivonulók között ott voltak a nem MSZOSZ-es munkavállalói érdekképviselők, így az Autonóm Szakszervezetek, a Keresztény Szakszervezetek, a SZEF, a Munkástanácsok és az ÉSZT képviselői is.
Simsa Péter a kivonulást előre megfontolt obstrukciónak nevezte, és beígérte a jövő heti folytatást. Mint kiderült, a közgyűlésen bizalmatlansági indítványt fogalmaztak meg az elnökséggel és személyesen Simsa Péter alelnökkel szemben is, ám ezt a többség leszavazta. Ezek után, némileg meglepő módon, az EÖ-vezetők és a főigazgató közös sajtótájékoztatóján Simsa Péter és Cser Ágnes békejobbot nyújtottak egymásnak. Ez viszont nem azt jelenti, hogy az önkormányzat lemondott volna a főigazgató asszony eltávolításáról, sőt most azt fontolgatják, hogy ennek érdekében, a közgyűlés megkerülésével, közvetlenül a kormányhoz fordulnak.
Igen ám, de a miniszterelnök és a népjóléti miniszter nyilatkozatai alapján kormányoldalon vajmi kevés megértésre számíthatnak. Horn Gyula hétfői sajtótájékoztatóján határozottan kedvezően értékelte Cser Ágnes főigazgató rendteremtő tevékenységét, a miniszter pedig sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a közgyűlés eredeti napirendjétől eltérően nem tárgyalta meg az Országgyűlés elé kerülő tb-törvénycsomagot.
Egy biztos: az egészségbiztosítás vezetői közötti huzakodás kiválóan alkalmas arra, hogy lejárassa a társadalombiztosítási önkormányzatiság elvét, s friss érveket szolgáltat azoknak, akik eddig is az önkormányzatok kudarcáról beszéltek, azok felszámolását (azaz újraállamosítást) vagy még szorosabb kormányzati ellenőrzését sürgetve.
