A kormány a múlt év őszén fo gadta el a bírósági reform koncepcióját, amelynek legfontosabb eleme a táblabíróságok újbóli felállítása. Ezek az ítélőtáblák kizárólag fellebbviteli bíróságként működnének – csökkentve ezáltal a Legfelsőbb Bíróság szerepét. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a fővárosi és vidéki ítélőtáblák létrehozása egymilliárd forintba kerül majd. Az igazságszolgáltatói szervezetben 158 pluszmunkahelyet jelentenek a “táblák”, e célra mintegy 300 millió forintot irányoz elő a költségvetés. A tervek szerint ezek az új bíróságok 1999. január elsején kezdenék meg működésüket.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács viszont a tervek szerint már idén októberben munkához lát majd. Ez a szervezet venné át az igazságügyminiszter bíróságok feletti igazgatási jogosítványait. Ezért működési költségeinek egy részét a szaktárca költségvetéséből csoportosítanák át, de a büdzséből így is 246 millió forintot igényel az új szervezet felállítása.
Jelentős kiadási tétel a bírói jövedelmek emelése: az új javadalmazási rendszer bevezetése 4,2 milliárd forintos többlettámogatást tesz szükségessé. Kétséges még az ügyészségek létszámbővítésének költsége, ez tovább növelheti a reformokra szánt tízmilliárd forintot.
Várhatóan a cégbíróságok is rövid időn belül pénzhez jutnak. Az igazságügyi és a pénzügyi tárca megegyezett arról a 140 millió forintról, amelyet a költségvetési tartalék terhére kapnának a cégbíróságok azért, hogy hátralék nélkül tudjanak dolgozni. A legnagyobb falat a Fővárosi Cégbíróság, amely egy esztendei ügymennyiségnek megfelelő aktát görget maga előtt. Így a pénz fele is ide kerülne, míg a fennmaradó összegen a megyei cégbíróságok hátralékuk arányában osztoznának.
