A magyar tőzsdei cégek történetének egyik legmegdöbbentőbb eredményét tette közzé a Mol a tavalyi évről szóló tőzsdei gyorsjelentésében. A társaság, amely a magyar mérlegen felül hagyományosan időben közzéteszi konszolidált IAS-számait is, több mint 21-szeresére (21,3 milliárd forintra) tudta növelni adózott nyereségét az előző évhez képest. A magyar számviteli elvek szerint konszolidált adatok már nem ennyire lenyűgözőek, de itt is több mint négyszeres az adózott eredmény bővülése.
Értékpapír-piaci körökben szinte mindenkit megdöbbentett az eredmény nagysága annak ellenére, hogy szinte nyílt titok volt a társaság nyereségességének jelentős javulása 1995-höz képest (akkor a vártnál kisebb eredmény keltett meglepetést). A számok közelebbi vizsgálata ugyanakkor magyarázatot ad arra, hogy miért következett be ilyen jelentős javulás, de még arra is, hogy miért nem sejthették ezt előre az elemzők.
A 25 milliárd forintot meghaladó adózás előtti eredmény több mint egyötöde (5,3 milliárd forint) ugyanis még az első kibocsátás előtt képzett környezetvédelmi céltartalékokból szabadult fel. A hazai kitermelés kapcsán felmerülő költségeket ugyanis a környezetvédelmi auditot végző cég akkor sokkal magasabbra becsülte, mint ahogy azt az azóta megszülető hazai előírások, illetve a keletkező szennyező hatású iszap nehézfémtartalma jelenleg indokolja. A Mol IAS-számai egyébként ezek után mintegy 18 milliárd forint ilyen típusú tartalékot tartalmaznak.
A rendkívüli eredmény mellett ezért a szokásos tevékenység is nagymértékű javulást mutat. A tavalyi világpiaci kőolajár-alakulás gyakorlatilag az egész év folyamára kedvező helyzetet teremtett a kőolajtermékek értékesítésének. A gázüzletág hozama is javult annak ellenére, hogy a vártnál kevesebb áremelés valósult meg tavaly (a gázüzletág egészében mindemellett még mindig negatív eredményt hozott és ebben csak az idén remélhető változás a további áremelések függvényében). A kiváló eredményen még a konszolidálás is jelentősen javított, elsősorban a Nitrogénművek Rt.-nek köszönhetően, amely 2,2 milliárd forinttal került be a konszolidált mérlegbe.
Az idei évre előretekintve egyelőre szintén pozitív fejlemények várhatóak, bár az elmúlt három hónap folyamán bekövetkezett kőolajáresés minden bizonnyal rontott a társaság idei első negyedévén. A gázüzletág ugyanakkor a január elejei áremeléseket követően feltehetőleg tovább javult (kérdés, hogy további áremelések követik e majd a világpiaci ármozgásokat). A rendkívüli eredmények terén természetesen már nem várható ilyen javulás, de az idén dől el például, hogy a külföldi kutatások közül legelőrehaladottabb fázisban levő tunéziai fúrások alapján érdemes e kitermelésbe fogni. A legmeghatározóbb értékpapír-piaci hatás azonban minden bizonnyal az eddigi legnagyobb magyar részvényeladásnak ígérkező, jelenleg április végére várható újabb kibocsátás lesz majd.
