A pénztárak elképzeléseiket immár az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel (ÁPTF) szeretnék mihamarabb megosztani, működési engedély kérelmük keretében. A benyújtáshoz azonban még hibádzik az alapítási engedélyük, melyet a felügyelet – mint januárban bejelentette – addig nem ad ki, míg a működési engedély odaítélésének feltételei nem teremtődnek meg. Ezen pedig az ÁPTF az általános szerződési feltételekről szóló rendeletet értette, amit a Pénzügyminisztérium – jóllehet megalkotását a pénztárak működésének láttán, gyakorlati tapasztalatok alapján tervezte – meglehetősen gyorsan meg is alkotott. – Ezt az érintettek “kölcsönösen engedő szakmai vitái” követték – értékeli Bártfay Béla, a Takarékbank és a Bausparkasse Schwäbisch Hall által 1,6 millió forint alaptőkével létrehozott Fundamenta igazgatója. Az eredmény egy olyan rendelet lett, amelyen érezhető ugyan az intézmény új volta miatti bizalmatlanság, de ami alapján a pénztárak működni tudnak.
Hogy ezt mikor kezdhetik, azt továbbra is csak becsülni lehet. Az alapítási engedélykérelmek tanulmányozására – minthogy közel három hónapja nyújtották be azokat – ideje eddig is volt a felügyeletnek. Az illető rendeletet, mint szokás, meghozása után 8 nappal hirdetik ki, és ugyanennyi időbe telik, míg hatályba lép. Lévén szövege minden fél által ismeretes, a pénztárak arra számítanak, hogy az alapítási engedélyek kiadására, a működési kérelmének benyújtására még ez előtt sor kerülhet. (Ezt egyébként az OTP Lakástakarékpénztár a hét elején már meg is tette.) Így – ha az ÁPTF tartja azon ígéretét, hogy gyors döntést hoz és a lehetséges 90 napot messze nem használja ki – akár már április elején elindulhatnak a pénztárak, amelyeknél legrosszabb esetben is még tavaszi, május eleji kezdést remélnek.
Ekkor kezdhetik megismertetni tehát konstrukcióikat, amelyeket kénytelenek voltak alaposan átszabni. Olyan módozatra, amelyben a hitel aránya meghaladja a szerződéses összeg felét, a rendelet a felügyelet javallatára nem ad lehetőséget. Így az egymilliárd forint alaptőkével létrejött OTP Lakástakarékpénztár egyik konstrukciója és az ugyanekkora jegyzett tőkéjű Lakáskassza terméke eleve kiesett a pikszisből. Az úgynevezett kollektív és egyéni mutatók (Figyelő, 1997/7. szám) elfogadott mértékei ugyanakkor minden tervet változtatásra ítéltek. – A verseny esélye a rendelet nyomán jóval kisebb, a konstrukciókban legfeljebb a hosszabb távú betétgyűjtés és hitelnyújtás ad számottevő eltérésekre lehetőséget – véli Csepi Lajos, az OTP tanácsadója. Az alapváltozat, mely szerint az ügyfél négy évi takarékoskodás után kíván kölcsönhöz jutni, valamennyi lakástakarék-pénztárnál közel azonos lesz.
– Tartalmi különbségekre továbbra is lehetőség nyílik – mondja ezzel szemben Bártfay Béla, aki szerint például más mértékű kamatot fizetnek majd a pénztárak a kölcsönt nem igénylő ügyfelek betéteire. Ugyancsak eltérő számlanyitási díjat számíthatnak fel a társaságok, ennek ugyanis csak a maximumát rögzíti a rendelet, mégpedig a szerződéses összeg 1 százalékában. Éppen a költségoldal behatárolt voltát hozza fel ezzel szemben a konstrukciók alakításának egyik korlátjaként Nagy Ernő, a Lakáskassza jelölt igazgatósági tagja. A számlanyitási díj mellett a pénztárak a szerződések módosításakor, szüneteltetésekor róhatnak díjat az ügyfélre, és a hitelt illethetik kezelési költséggel. Ezen felül azokért a szolgáltatásokért szedhetnek díjat, amelyeket a rendszereseken kívül nyújtanak. Ilyen a közjegyzői hitelszerződés, avagy a földhivatali bejegyzési kérelem díja lehet.
