A rendszerváltás nagy, átfogó, s egyben megrázkódtatásokkal járó társadalmi-gazdasági folyamatai tavaly lezárultak; a tulajdoni szerkezet átalakulása, a gazdaság, a jövedelmek és a foglalkoztatás szerkezetének átrendeződése végbement – immáron a “finomhangolás” következik – vélik a Tárki kutatói.
Jóllehet a “szerencsétlen” adó- és tb-szabályozás a növekedés jelentékeny részét a feketegazdaság felé tereli, a mérhető GDP idei 2-2,5 százalékos bővülése a beruházások és a lakossági reáljövedelmek emelkedését hozhatja. Ebből azonban az emberek – a viszonylag magas infláció miatt – egyelőre nem sokat fognak érzékelni. A Tárki szerint a lakosság jövedelme az elmúlt két évben oly mértékben esett vissza, amilyenre az ötvenes évek eleje óta nem volt példa. A folyamat 1996 őszétől, a konjunktúra beindulásával megfordulni látszik. Az idén nominálértékben a lakossági jövedelmek 23-25, a belső fogyasztás 22-24 százalékos bővülése várható.
A tényleges foglalkoztatottság előreláthatólag kétötödös szint alatt stabilizálódik. Ezt a nemzetközi összehasonlításban is igen kedvezőtlen arányt ellensúlyozza a lakosság növekvő hányadának részvétele a fekete- és a szürkegazdaságban. A regisztrált munkanélküliek aránya a szezonális ingadozásoktól eltekintve továbbra is 10-12 százalék között várható.
A rendszerváltás terheit már 6-7 éve leginkább viselő középrétegek nagyobb része már az idén élni tud a növekedésben rejlő lehetőségekkel, miközben a lakosság alsó 10-20 százalékának relatív helyzete tovább romlik. A gazdasági növekedéssel az eddig “egyharmad fent-kétharmad lent” felépítésű társadalom fokozatosan – 10-15 év alatt – “kétharmad fent-egyharmad lent” szerkezetűvé változhat. Ennek során a munkásság felső-középrétege és a vállalkozói paraszt-polgárság bekapcsolódik a polgárosodási folyamatba, míg az alsóbb rétegek körében növekszik a végleges leszakadás veszélye.
A kutatók hosszú távon a legveszélyesebb jelenségnek azt tartják, hogy a lakosság több mint négyötöde úgy véli, a törvényeket nem kell feltétlen betartani.
