Szokatlan sűrűséggel követték egymást a napokban azok a rendezvények, melyek a kis-, de még inkább a középvállalkozásoknak igyekeztek segíteni az eligazodást a forrásszerzés útvesztőiben. Bemutatkozott mindenekelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt., amelyre – ahogy Huszty András vezérigazgató elmondta – a hitelintézeti törvény több feladatot is ró. Jelesül: szerepvállalás a gazdaság modernizációjában és fejlesztésében, valamint a területfejlesztésben; a belföldi és külföldi fejlesztési források, segélyek kezelése és csatornázása. E feladatokhoz alakult a szervezet is, a csoporton belül pedig három tag – a Magyar Befektetői és Vagyonkezelő Rt., a Magyar Követeléskezelő Rt., valamint a Magyar Értékforgalmazási és Befektetési Rt. – lehet elsősorban a középvállalkozások partnere. Ez egyébként az a társasági kör, amelyet az MFB ezentúl ügyfélkörében kíván tudni.
Manapság a kis- és középvállalkozások számára 42 féle támogatási lehetőség létezik, amelyekről az MFB a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (MVA) közösen éppen úgynevezett forrástérképet készít – biztatták a középvállalkozások képviselőit. Ezek közé tartozik a Pénzügyminisztérium két héttel ezelőtt megjelent kamattámogatási programja, mely után a múlt héten az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) is részletezte a “sajátját”. Az öt éven keresztül, csökkenő mértékben (az első esztendőben negyven százalékkal, azután évente öt százalékponttal kevesebbel) támogatott kamatú hitelt 25 kereskedelmi bankban igényelhetik a 250-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások. A kölcsönt jelenleg 25,5 százalékon mérik, ami a jegybanki alapkamatból és a hitelintézetek 3 százalékos kamat-marzsából áll. A társaságok legfeljebb 500 millió forinthoz juthatnak ily módon, s ebből – mivel a kölcsön elsősorban fejlesztést szolgál – forgóeszközre egyharmadnyit költhetnek.
Hiába a számos hitellehetőség, a vállalkozások fő gondja továbbra is az, hogy képtelenek a bankok által megkövetelt fedezetet kiállítani. E pácból hivatott kihúzni a társaságokat a Hitelgarancia Rt., amely elmúlt négy évében 40 milliárd forintnyi hitelhez 33 milliárdos garanciát nyújtott. A kis- és középvállalkozások forráshiányának enyhítéséhez további állami szerepvállalás szükséges – hangsúlyozta Apatini Kornélné vezérigazgató a Munkaadói Szövetség konferenciáján. Megoldást szerinte a majdani kockázatitőke-társaságok hozhatnak. Beszámolt az rt. idén indult kedvezményeiről, így arról, hogy a 10 főnél kisebb létszámú társaságoknak, amennyiben hitelükhöz 5 millió forintnál kisebb garanciát igényelnek, csak a díj felét kell fizetniük, a beruházási hitelek garanciadíjának pedig egynegyedét engedik el. A bevezetett bonus-rendszer révén a pontosan teljesítő ügyfelek juthatnak kedvezményhez, a legjobb ügyfelek díját pedig – ha a futam-időn belül törlesztik tartozásukat – egyszerűen elengedik.
Az Eximbank csökkentett hitelkamatán – mondta el Földes Anna, a bank munkatársa -, az eztán Libor+3 helyett csak Libor+1 lesz. Idei változás az is, hogy a megkötött exportszerződések finanszírozásának maximumát lejjebb szorította a társaság: a felső korlát ezentúl 100 millió forint. Tavasztól pedig némiképp módosul a kevéssé kihasznált éven túli refinanszírozási hitel, amelynek immáron rövid lejáratú formája is lesz.
