A gazdag országok soha nem voltak annyira szűkmarkúak a szegényebbek segélyezésében, mint 1995-ben. Az OECD napokban publikált statisztikája szerint mindössze négy állam tartotta tiszteletben azt az 1970-es ENSZ-elő-írást, amely a fejlesztési segélyek nagyságrendjét rögzítette.
Utoljára 1950-ben tanúsítottak a tavalyihoz hasonló közömbösséget a fejlett országok a fejletlenek iránt. Az OECD adatai szerint a fejlesztési segélyeket adományozók az elmúlt évben átlagosan mindössze GDP-jük 0,27 százalékát fordították erre a célra. Mindössze négy ország: Dánia, Norvégia, Hollandia és Svédország teljesítette az ENSZ tagállamai által 1970-ben vállalt kötelezettséget, miszerint a GDP 0,7 százalékát folyósítják fejlesztési segélyként. Az 1995-ös támogatások összességében 59 milliárd dollárra rúgtak, ez 9 százalékkal kevesebb az 1994-es számnál.
Különösen szembetűnő az Egyesült Államok visszahúzódása. Tíz évvel ezelőtt a segélyek egynegyede amerikai forrásból jött, 1995-ben pedig már csak a teljes összeg 12,5 százaléka. Az amerikai polgárok jövedelméből fejenként 2 dollárt fordítanak erre a célra, míg a dánok, norvégok 20 dollárral járulnak hozzá a támogatásokhoz.
A segélyek fő haszonélvezője, 40 százalék erejéig Afrika. Összegszerűen Egyiptomba került a legtöbb pénz, 2 milliárd dollár.
