Magyarország még tavaly májusban, az OECD-hez való csatlakozáskor vállalta: 1997. december 31-ig megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a külföldi cégek szabadon nyithassanak fiókot az országban. (Ugyanezt az európai uniós társulási megállapodás 1999. február elsejével teszi kötelezővé.) A hatályos szabályozás szerint ugyanis a külföldi vállalkozásoknak ma még nincs lehetőségük fiókot alapítani és bejegyeztetni, ehelyett önállóan vagy más vállalkozókkal gazdasági társaságot kell létrehozniuk, illetve más cégben részesedést szerezniük.
A kormány legutóbbi ülésén elfogadott koncepció lényege, hogy a külföldi vállalkozások fióktelepeit Magyarországon cégbejegyzéssel nyilvántartásba kell venni. Csak olyan fiók jegyezhető be, amelynek anyavállalata az adott országban az érvényes cégnyilvántartásban szerepel. A telepek létesítéséhez nem kell külön hatósági engedélyt beszerezni – tevékenységi engedélyre azonban szükség lesz.
Kérdés azonban, hogy a várhatóan jövő januártól hatályos törvény milyen hatással lesz a hazai bankrendszerre, lévén, hogy ma már szinte valamennyi jelentősebb külföldi hitelintézet megvetette a lábát Magyarországon. A tavaly június végi adatok szerint mérlegfőösszege alapján a világ 14., Európa 5. legnagyobb bankja, a holland ABN-Amro Bank például éppen a Magyar Hitel Bank elmúlt év végi megvásárlásával (Figyelő, 1996/ 46. szám) tudatosította komoly magyarországi szándékait. A még ennél is nagyobb, hasonló összehasonlításban a világon 10., Európában 2. hitelintézetként számon tartott Deutsche Bank tavaly nyáron egy, a tulajdonában álló bank alapításához kapott engedélyt a volt Állami Bankfelügyelettől (Figyelő, 1996/26. szám). Még csak a képviselet – 1996. áprilisi – megnyitásáig jutott, ám a Takarékbank privatizációja iránt máris erősen érdeklődik a frankfurti székhelyű DG Bank, a német szövetkezeti szervezet csúcshitelintézete. Szintén tavaly tavasszal emelt alaptőkét a koreai Daewoo Bank (Magyarország) tulajdonosa, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy bővítse magyarországi fiókhálózatát. De a “küszöbön” toporog már az ugyancsak Hollandiából származó Rabobank is, amely – képviseleti irodájának 1992. évi megnyitását követően – tavaly októberben nyújtotta be engedélykérelmét magyarországi hitelintézetének beindításához.
